Hőgye István: Zempléni históriák I. A honfoglalástól 1849-ig. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 1. (Budapest - Miskolc, 1986)
nyitva lenni megengedtessenek. A mézeskalácsosnak s nás édességeknek árulói, nemkülönben a viasznak árulása isteni szolgálat után megengedtetik. A szappanosok pedig télben délután 4, nyárban 6 óra előtt a magok portékáját nem árulhatják. A Mester Emberek is az magok céh gyűléseit csak délutáni isteni szolgálat végével kezdhetik. 5-ször: Ezeken kívül mint más vagyonúknak, úgy az ennivalóknak is az piacokon, utcákon és boltokban való nyilvánságos árulása vasárnapokon és innepeken tiltatik. Az húsnak mindazonáltal az vágása, halnak, kenyérnek, gyümölcsnek, tejnek, vajnak, zsendicének közönséges árulása a városokon reggel 9 óráig, a falukon pedig, az hol háromszori harangozás szokott lenni, a második harangozásig szabadon engedtetik, de oly meghatározással, hogy a tej és gyümölcs ne az utcákon, hanem a tej ugyanazon ház kapui alatt, a gyümölcs pedig az pincékben és rekeszekben árultassék. Mindezeket valamint egyedül az Istennek dicsősége, az ö Szentjeinek tisztelete öregítésére, és az Népnek lelki idvessége bizonyosabb megnyerésére rendelni méltóztatott ö Császári, Királyi Felsége, hogyha valaki ezeket gonosz indulatból és vakmerően megszegné, az olyatén az helybeli vagy vármegye Elöljárói által, mint akikre az eránt való felvigyázás feleletnek kemény terhe alatt bízattatott, érdeméhez képest elmúlhatatlanul megbüntettessék. Kelt Berzék, 1800. július 20. Jósa Antal Főszolgabíró. /Zemplén megye Levéltára, Tokaj körlevelek jegyzőkönyve, 1792-1817. 76-77.0./ KÉRDÉSEK: Milyen intézkedésekkel vigyázták az ünnepek csendjét, rendjét? Milyen módosítás történt a kocsmák rendjében? Hasonlítsd össze az 1790. évi kocsmai rendtartásokkal! Mit jelentenek a következő fogalmak a szövegben: kalmár, fűszerszámos, tobákos, hajfodorítő, beretvások, fürösztőházak?
