Hőgye István: Zempléni históriák I. A honfoglalástól 1849-ig. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 1. (Budapest - Miskolc, 1986)

egy napot napkelettől-napnyugatig /abban számlálván munkára való menetelét és visszajövetelét, az etetésnek és itatásnak időit/ két marhával maga szekerével, szántáskor 4 marhával, maga boronájával s ekéjével uraságnak dolgozni tartozik. Hogyha pedig valamely jobbágy 4 igás marhának fogyatékozása miatt megírt mód szerint a szán tást meg nem tehetné, az olyatén jobbágy mással összefogván egynapi szántást, két napi munkával végezzen. Mindazonáltal ezen terhes munkát minden szántáskor csak egyszer tartozik megtenni. Ha pedig 4 marha mellé elegendő nem volna egy személy, akkoron az job bágy egyet ugyan olyast, amely minden munkára alkalmatos légyen, másikat pedig csak marhahajtásra valót tartozik adni, ezen két sze mély különös kézi munkára ne fordlttathassék. Minthogy pedig erdőnek fogyatkozása miatt ezen helységben a faézás helyett jobbágyoknak a nádolás uraság által megengedtetik, azért is az urbáriális ölfának helyibe minden egész házhelyes jobbágy 40 kéve nádat vágni fent írt mód szerint kirendelendő helyre vinni tartozik, a fél, negyed, nyolcad helyes jobbágyok is tartoznak aszerint. /Az Urbáriumnak mind a 3. mind a 4-9. pontja az egységes Urbárium szövegével megegyezik./ /Zemplén megye Levéltára, Szirmay-Kazinczy-féle históriai iratok, Loc.67. No.34./ MAGYARÁZAT: Mária Terézia Úrbéri rendeletét 1767-ben adta ki, de Zemplén megyében a megyei kiküldöttség csak 1772-ben írta össze a 9 kérdőpont alapján a jobbágy földesúr megállapodásait, a korábbi úrf béri terheket. Ilyen szöveget találunk Dámócról, majd ennek nyomán 1774-ben elkészült a községi urbárium. Az urbárium szövege megegyezik az egységes szöveggel, csak 1,2,3. pont egyes részleteiben módosul /telek nagyságában, kocsmáitatásban, robot ledolgozásában stb./. A községi urbáriumot jobbágynévsor egészíti ki, melyből megtudjuk, hogy gróf Senyéi Imre földesúrnak 8 jobbágya /féltelkesek/, 3 hazátlan zsellérje, báró Senyéi Lászlónak 8 örökös jobbágya, 5/8-ad telkesek, egy házas zsellér, 5 hazátlan zsellérje volt. 7 szabad menetelú jobbágy és 6 puszta ház-