Hőgye István: Zempléni históriák I. A honfoglalástól 1849-ig. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 1. (Budapest - Miskolc, 1986)

2. ZEMPLÉN VÁRÁNAK JOBBÁGYAI ÉS A SZERENCSI ISPOTÁLYOS BARÁTOK PERE 1219-BEN, A VÁRADI KÁPTALAN ELŐTT Árnót, az ispotályosoknak Szerencsről való ügyvédője, és Salamon, rendi fivér, pörbe fogták Zemplén várának bizonyos jobbágyait úgymint Pétert, Mihályt, Dógost, Csépánt, Vécsét, Tompát, Mocsodányt, Mezőt és Hiszemet és a várnépséghez tartozó Csány, Berzék, Pázmány, Gesztely, Vilmány, Tolsva és Harkány falubelieket az ispotályos pusztának letárolása miatt, becslés szerint kettő híján harminc márka miatt. Kiket Gyula, a kevei ispán, kúriai bíró, elfogatván. Váradra küldött tüzesvas próbára, Ypolyt nevű perestoldóval, ahol az előbb megnevezett várjobbágyok és az előbb mondott falukbéli várnép kitűzték Szent László király napját, hogy adnak az előbb mondott ispotályosoknak tizenegy márkát az egri káptalan előtt, és ugyanők megfizetnek a bírónak, a perestoldónak részét pedig, egyesség szerint, az ispotályosok fizetik. /Karácsonyi János - Borovszky Samu: Regestrum Varadiense. Bp. 1903. No.20./ KÉRDÉSEK: Mit tudsz a középkori hiteles helyek szerepéről? Mi a különbség jobbágy és várnépség között? Mit tudsz a tüzesvas próbáról? Bodrogvécsi honfoglalás-kori sírlelet