Hőgye István: Zempléni históriák I. A honfoglalástól 1849-ig. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 1. (Budapest - Miskolc, 1986)

57. LÖRINCZ GYÖRGY HEGYALJAI SZOLGABÍRÓ TUDATJA A HEGYALJAI VÁROSOKKAL A SZERENCSI ORSZÁGOS VÁSÁROK IDEJÉT 1757-TÓL Ajánlom hivatalbéli szolgálatomat Kegyelmeteknek. Tekintetes Nemzetes Almási János Uram Felséges Király Asszonyunk kegyelmességéből Szerencs városában régóta elmúlatott országos vásároknak folyamatját újra kinyervén, kívántam Kegyelmeteknek ezen híradásom által tudtára adni, hogy ismét újabban esztendőnként Szerencs városában négy országos vásárok fognak tartatni, úgymint: Legelső vásár fog tartatni és kezdődni folyó 1757-dik észten dőben Szent György napján, előtte való nap pedig baromvásár. Második belső vásár fog megesni Szent Péter, Szent Pál Apostolok napján, baromvásár pedig előtte való nap. Harmadik belső vásár fog folyni Úr Színe Változása Napján, a baromvásár pedig mindjárt előtte egy nappal. Negyedik belső vásár fog tartatni Minden Szentek Napján, a baromvásár pedig előtte egy nappal. Mindezen vásári napokra méltó, hogy Kegyelmetek számot tartson, és próbálja meg, amint a régi szerencsi öregemberektől magam is hallottam, a régi időkben leghíresebb vásárok szoktak esni az hegyaljai városok között Szerencsen, minthogy ottan derék legelók vannak, ezért hirdessék ki Kegyelmetek. Kívánom, az Úr Isten éltesse Kegyelmeteket szerencsésen, és áldja minden testi, lelki jókkal. Maradok Liszkán 20. február 1757. Hivatalbéli kész szolgája Lőrincz György, Tekintetes Nemes Zemplén Vármegye Szolgabírája. /Zemplén megye Levéltára, Tokaj iratai, körlevelek 1757/ KÉRDÉSEK: Mit tudsz a híres hegyaljai vásárokról? Miért volt különös kiváltság a vásártartás? Miben különböztek az országos vásárok a hetivásároktól, piacoktól?