Hőgye István: Zempléni históriák I. A honfoglalástól 1849-ig. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 1. (Budapest - Miskolc, 1986)
53. MEGYEI HATÁROZAT GÖRÖG ÉS ZSIDÓ BORKERESKEDŐK ELLEN 1748-BÓL ... Borral Kereskedő Görögöknek és Sidóknak sok rendbeli csalárdságait, s onnét származott mind hegyaljai, mind megyebeli más borok hajdani szép becsének elvesztését ezen szegény haza közelmúlt 1747. esztendőbéli országgyűlésének alkalmatosságával nagyon fájlalván és szomorú szívére vévén, minemű okokból helyes móddal őket az iránt tett törvény, nevezetesen azon országgyűlésbéli 29. cikkely által az borkereskedéstől boraik elvételével eltiltotta, jól szolgál. Naponként tapasztaljuk, hogy nevezett Görög és Sidó Kereskedők nemhogy az ország törvényéhez szabnák magokat, hanem valamint annak előtte, úgy a mai napig is ezféle kereskedésben elmerülvén, az törvénynek nagy megvetésével a bor régi böcsének s árának megcsonkulásával, s azáltal ekkoráig is okozott mind Földes Uraknak megbecsülhetetlen károkkal, mind pedig szegény portió alatt nyögő, s onnét Isten áldásából és maga véres verítéke után valamely segítséget váró Népnek tetemes romlásával, ellenben magok bő nyereségekkel folytattatni semminek vélik. Arra való nézve, hogy mind az boroknak régi bocsi visszatérhessen, mind pedig Országunk törvénye Görögök és Sidók által így lábbal ne tapodtassák, azáltal a szegénység is némineműképpen maga munkája után élhessék, s adófizetésre alkalmatosabb lehessen, jónak ítéltük lenni, hogy mind Görögök, mind pedig Sidók a törvényekre szoríttassanak. /Zemplén megye Levéltára, Közgyűlési jegyzőkönyv, 1748. 162-163.0./ KÉRDÉSEK: Miért kellett a vármegyének határozatot hozni a kereskedők ellen? Mire hivatkozással hozza meg a szigorú határozatot?