Hőgye István: Zempléni históriák I. A honfoglalástól 1849-ig. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 1. (Budapest - Miskolc, 1986)

rebról Rédey László Uramé kb. 200, kondás 2, ugyan onnét Bernáth Jánosné Asszonyomé kb. 66, kondás 2, Cékéról Boronkay István Úré kb. 70, kondás 1, Ladmócról Marossy András és Mihályné kb. 26, kondás 1, Kisújlakról Szűcs Ferencé kb. 100, kondás 1, Nagygéresból Szirmay Gábornéé kb. 12, kondás 1, bélyi prédikátor Uramé kb. 20, kondás 1, Zemplénből Kelepec János Uramé kb. 30, kondás 1, ugyanoda való Bodó Istvánnéé 10, kondás 1, Radból Nemessányi Boldizsár Uramé kb. 100, kondás 2, Vekéről Báró Ghylányi György Uramé 70, kondás 2, Kanta Ádám Uramé Szolnocskáról kb. 100, kondás 2... Hallotta öreg emberektől, hogy a Nagyerdőből Erdőbíró Uram cédulája nélkül csak annyi nyers tölgyfát sem szabad volt levágni és elvinni, mint a karja, mert mindjárt behajtották, hanem már most az felfordult zenebonás időben annyira ment az erdőnek széltében való vágatása, hordása, hogyha nem orvosoltatik, elpusztul a drága erdő. /Zemplén megye Levéltára, Loc.Jur.5. No. 88. Barkóczyak perei./ MAGYARÁZAT: A tanúvallomásokból kitűnik, hogy az imregi Nagyerdő és a szolnocskai erdők a Barkóczy család birtokában voltak, de használatát és a makkoltatást más birtokosok is élvezték. A XVIII. század közepére a földesúr kitiltott mindenkit erdeiből, a helyi lakosoktól elvette az erdőrészeket, a társbirtokosoktól elperelte a használati jogot, és azok bérben makkoltathattak. KÉRDÉSEK : Milyen hasznot adott az erdő

9 Miért volt vita az erdőhasználatról? A tanúvallomásokból gyűjtsd össze, hogy hány sertést hány kondás őrzött !