Hőgye István: Zempléni históriák I. A honfoglalástól 1849-ig. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 1. (Budapest - Miskolc, 1986)

teleztek magukat mielőttünk a megírt felek, mindkét részről kezek beadásával 100 forint kötés alatt, mely ha valaki közülük vagy örököseik közül részben vagy egészben áthágna, tehát a megálló fél vagy örököse a meg nem álló félnek vagy örököseinek akár mely javaiból azon 100 forint büntetést elengedhetetlenül jelen megegyezés erejénél fogva megvehesse, sót a megsértődött félnek sérelmét, költségét és fáradtságát fölbecsültethesse a Fő Bíró Uram erejével, és azon 100 magyar forint azoké legyen, amint az 5. pont ban kijelentettük, ha pedig a szemben álló félnek annyit érő java nem találtatna, annak személyéhez újhelyi Fő Bíró Uram hozzá nyul hasson és mindaddig letartóztathassa, míg a fent megnevezett és ellene szóló büntetést azoknak, akiknak feljebb leírt mód szerint le nem teszik, más módon nem egyenlítik ki. /Zemplén megye Levéltára, Sátoraljaújhely Városkönyv, 1718. 5-8.0 KÉRDÉSEK: Milyen céhszokásokat ismertél meg az egyezségből? Hogyan büntették a rendbontó céhtagot? Miért volt előnevük, ragadványnevük az újhelyi szabóknak? Mit jelent a leülő pohár? XVIII.századi céhszabályzat részlete