Hőgye István: Zempléni históriák I. A honfoglalástól 1849-ig. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 1. (Budapest - Miskolc, 1986)

Rákóczinak 1710-ben írt levele Szentiványi Mihály tiszttartójának, melyben a Berlinbe szállítandó 150 hordó borról ír: Kedves Hívünk... Mivel a Prussiai Király számára 150 hordó bort Berlinből jött Ember által kiküldöttünk, hely alá is 50 szekér fog kívántatni, 3 hordót számlálván minden szekérre, minden időhalasztás nélkül Kegyelmed azon szekereket úgy állíttassa ki, hogy azon katonákkal mennél hamarébb Munkácson lehessenek, s ottan rakhassák fel az borokat. Egyebekben kívánjuk, hogy Kegyelmed szerencsésen éljen. Kelt a mi Szerencs várunkban 1710. augusztus 24-én. Rákóczi Ferenc Fejedelem. /Zemplén megye Levéltára, Fasc.150. No.310./ MAGYARÁZAT: Zemplén vármegye lakossága a szabadságharc kezdetétől a végéig mindig hűséggel szolgálta a fejedelmet mint földesurát is. Az országos terheknél nagyobbakat vállalt, ezt bizonyítják a válogatott iratok. A szabadságharc kezdetén a zempléniek, a Rákóczi uradalmak jobbágyai segítették a hadi vállalkozást, nagy áldozatot hoztak Tokaj várának bevételekor. Az iratokból kitűnik, hogy újra és újra katonákat küldtek, élelmiszereket adtak. A fejedelem is érezte az ittlakók bizalmát. KÉRDÉSEK: Mutatsd be a közölt iratrészletek alapján a Zemplén megyei áldozatvállalást a szabadság ügyében! Milyen élelmiszereket követeltek a lakosságtól? A szabadságharc idején hol volt zempléni területen országgyűlés, és milyen fontosabb döntések születtek ezeken? Miért volt szükséges a fejedelemnek külön intézkedni a rézpénzek elfogadásáról, az egységes mértékek használatáról, a pestis terjedésének megakadályozásáról? Miért fontos a postajárat kiépítése? Hogyan ápolják, mi őrzi a fejedelem emlékét Zemplénben?