Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)
I. 1830-1832. A REFORMELLENZÉK KIALAKULÁSA
Aki gondolkodott, éspedig korrekt módon, azt a tények logikája előbb-utóbb elvezette az iménti felismeréshez. A felismerés mindemellett hosszú folyamat eredményeként, a reformellenzék meg-megújuló - a kormány és a konzervatívok ellenszenve és támadásai által kísért - kísérletei, reménytkeltó sikerei és a reménytelenséget tápláló balsikerei során át vált általános tettvággyá; a folyamat még lB47-ben sem fejeződött be. Most a kezdeteknél vagyunk. A reformok sorsa tehát - figyelembevéve a kormány alkotóképtelen abszolutizmusát, és az Országos Bizottság munkájának csekély eredményét - nem kis részben a megyéktől, az ellenzéki csoportok tevékenységétől függött. A továbbiakban megkíséreljük egy megye, Zemplén ellenzéki mozgalmának feltárását. - 0 - 0 - 0 Zemplén, mint tiszáninneni protestáns megye a nagyszámú közép- és kisnemes otthona, jelentős hagyományokkal rendelkezett a rendi-függetlenségi mozgalmak és az alkotmányvédő nemesi-rendi ellenállás időszakaiból. 1790-ben a sérelmi politika és a megyei ellenállás első csúcspontján az ellenzéki megyék élén találjuk. II. József rendeleteinek visszavonásakor nem háláját, hanem fenyegető bizalmatlanságát fejezte ki az új uralkodónak küldött feliratában és sürgette az országgyűlés összehívását, a törvényes rend helyreállítását. Ugyanakkor jellemző az is, hogy a megye mit tartott első feladatának a rendeletek visszavonása után: Elégették a földmérési aktákat, megsemmisítették az összeírásokat. Az emlékét is ki akarták irtani mindennek, amiből a nemesi adómentesség felszámolásának szándékára követ2 keztettek. A hamarosan összehívott országgyűlésre aztán Zemplén olyan követutasítást szerkesztett, melybe az alkotmányos sérelmek felsorolásán túl minden belekerült, amire csak a nemesi-közjogi radikalizmus védelmében és a királyi hatalom rangfosztása érdekében szükség, lehetett ; kezdve a Habsburgok örökösödési jogának megszakadásától és új koronázási diploma szükségességétől, az önálló nemzeti hadseregen és magyar külképviseB