Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

II. AZ 1832-36-OS ORSZÁGGYŰLÉS ÉS ZEMPLÉN MEGYE - AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ELLENZÉK SÉRELMEI-JOGVÉDŐ MOZGALMA

zasság felbontása után a protestáns fél új házasságra léphes­sen, városok és földesurak ne gátolják vallási okokból a mes­terségűzést és birtokszerzést. Jellemző, hogy bár Széchenyi és Dessewffy Aurél is sürgette a javaslat változtatás nélküli áten­gedését a főrendeknél, utalva arra, hogy Magyarországon - Ang­liával ellentétben - a főrendi tábla állásfoglalása nem törvény­erejű s csak a királyi sző dönt, a mágnások tekintélyükkel ösz­szeegyeztethetetlennek tartották egy javaslat egyszerű átengedé­sét, majd vitáik eredményeként több ízben is, pontról-pontra • 224 elutasították a követek javaslatát. Zemplén megye élénk figyelemmel kísérte a vallási vitát; a megye nemességének zöme protestáns volt s így természetes, hogy a követi kar minden lépését a vallási szabadság körül helyes­léssel fogadták ill. pótutasításokkal támogatták. 1833 február­jában a tárgyban legbuzgóbb Bihar megye megkeresésére utasítást kaptak a megye követei, hogy az 1791/26. tc.-t ért sérelmek orvos­lására mindent tegyenek meg. Pár nap múlva ismét sürgette a köz­gyűlés, hogy a követi kar álláspontjából mielőbb törvény legyen. 183D júliusában pedig örömmel és megelégedéssel nyugtázta, hogy az alsótábla kitart követelése mellett s követei is megfelelnek a bizalomnak. Azonban rövid idő múltán már "szomorúan" voltak kénytelenek tudomásul venni, hogy a rendek és főrendek között a megegyezés lehetetlenné vált. Az eredeti törvényjavaslat meg­csonkításába Zemplén közgyűlése sem egyezett bele, inkább elfo­gadták az alsótábla Dókusék által is támogatott döntését, a tárgy elnapolását. /Zemplén akkor még erősen bízott az ország­gyűlés eredményességében s így szorgalmazta, hogy a javaslatot 22 5 az országgyűlésen még ismét vegyék elő./ A már több ország­gyűlésen eredmény nélkül tárgyalt országos sérelmeket és kívá­226 natokat külön feliratban már 1833. március 30.-án felterjesz­tette az országgyűlés; 1835 elejéig királyi válasz nem érkezett, így az országgyűlés - miután többször is megsürgette a válaszi­ratot - várakozott és főként a követi kar és a megyék számára mindig különösen felháborító új, az országgyűlés alatt keletke­zett alkotmányos sérelmek tárgyalásával foglalkozott. Zemplén megyét aZ új periódusban Szirmay Antal mellett új követ. Lónyay 01

Next

/
Thumbnails
Contents