Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

I. 1830-1832. A REFORMELLENZÉK KIALAKULÁSA - AZ ORSZÁGOS BIZOTTSÁG OPERÁTIMAINAK VITÁI ZEMPLÉNBEN

hat a reformpolitika szövetségesévé. Megmaradt az albizottsági javaslatból a zsidókat sújtó megkülönböztető intézkedések (például a türelmi taxa) eltörlésének kívánsága, amit az összbizottság azzal a feltétellel szavazott meg, hogy a zsidók 6 év alatt tanuljanak meg magyarul. Legyenek polgárok és földművelők - hangzott a javaslat -, hátukon hordott portékákkal ne kereskedhessenek, iccénkénti borméréssel ne foglalkozhassanak, csak akkor, ha már jó földművelők lettek. Hozzá kell tennünk, hogy a megkülönböztető intézkedések megszüntetése esetén a zsidóság számára megnyílt volna a jobbágytelkekhez vezető eddig elzárt út. A közjogi munkálat összbizottsági vitája során az ellenzék új és demokratikus tendenciákat hordozó eredményeket is elkönyvelhetett: a javaslatba került, hogy országgyűlési követ ne csak jómódú birtokos, hanem birtoktalan is lehessen, kisebb megyei tisztségeket pedig nemtelenek is betölthessenek. A közjogi munkálat végül is nem lebecsülendő eredményeket mutatott fel, hiszen tudnunk kell, hogy a kormány a felségjogokhoz, a törvényhozás számára előnyös szerkezetéhez makacsul ragaszkodott, a főispáni jogkört pedig éppenséggel növelni kívánta. A megye aulikusai is minden bizonnyal e munkálatoknál jelentették a legjelentősebb közegellenállást. Az ellenzék javaslatai többnyire még formailag a régi köznemesi követelések ismétlései (az albizottság több ponton az 1794-es bizottság munkájához nyúlt vissza!); ha azonban figyelembe vesszük a teljes zempléni összbizottság munkálatának számos jogkiterjesztő, érdekegyesítést célzó javaslatát (nemtelenek részleges hivatalképessége, örökváltság, városok demokratikus bel szerkezete stb.) akkor a hagyományos közjogi frazeológia feltétlenül új dimenziót kap. A tradicionális frazeológia és liberális reformpolitika ötvözésének és taktikus alkalmazásának nagy mestere Kossuth volt. Nem véletlenül kapott jelentős szerepet a közjogi munkálatban. Láttuk már korábban is, hogy zempléni közgyűlési szereplése is a megyei-köznemesi jogok védelmének jegyében kezdődött. Az alapvetően fontos jogügyi munkálatnál a reformellenzék az összbizottsági üléseken tudta álláspontját az albizottsági véle-