Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)
I. 1830-1832. A REFORMELLENZÉK KIALAKULÁSA - AZ ORSZÁGOS BIZOTTSÁG OPERÁTIMAINAK VITÁI ZEMPLÉNBEN
litika jegyében a jobbágyság mellett a polgárságról sem feledkezett meg. Elgondolásuk az volt, hogy Szirmay Antal Kassa város 132 követe legyen az új országgyűlésen. Lónyay maga a bizottsági munkában nem vett részt, de figyelemmel kísérte a vitákat, részletesen tanulmányozta az operátumokat és írásban összegezte alakuló programjának gondolatait. Munkáját barátainak is megküldte véleményezésre. Rhédey József 1832 januárjában köszönettel vette Lónyay bizalmát, hogy "bíróvá tette dongolatai felett", örült Lónyay elhatározásának: "hadd prüsszögjenek a sok vastagnyakúak, s szokjon gyapjas fülök az ezután talán gyakrabban hallható igazság szavához". 155 Lónyaynak ugyanis szándékában állt véleményét könyv formában közzé tenni. Évva András már Lónyay tervezett könyvének részeit kapta'átolvasásra. 15 * A könyv végülis nem jelent meg, a kéziratról sincs tudomásunk, 155 az összegyűlt anyagból állította viszont össze Lónyay a szeptemberi közgyűlésen elmondott beszédét, melyben az operátumok kapcsán már a magyarországi liberalizmus első érett és programszerű eszme - és teendőrendszerét vázolta fel. Míg Lónyay gondolatait összegezte, barátai és társai részt vettek a bizottsági munkában és éppen nem eredmény nélkül. Ellentétben az Országos Bizottság vitáinak menetével, Zemplénben az ellenzéki többségű albizottságok eredményeit jórészt az összbizottsági munkálatokba is sikerült átvinni, a gyengébb albizottságok munkáját pedig sikerült felerősíteni. Nem javasolhatta még az ellenzék természetesen az alkotmány gyökeres reformját - ez nemesi-rendi reakciót válthatott volna ki, s elijesztve a megnyerhető erők zömét, hosszú időre elbuktatta volna a reformokat - de született végül is egy olyan reformmunkálat, mely Zemplént az ország ellenzéki, reformhajlandőságú megyéi közt is az elsők közé sorozta. A kereskedelmi-közgazdasági albizottság és az összbizottság munkája összhangot mutat. A figyelemreméltó albizottsági javaslatok (az Ausztria és Magyarország, valamint Magyarország és Erdély közti harmincadok eltörlése a szabadkereskedelem jegyében, a céhek felszámolása, a dohánytermelés szabaddá tétele, országos pénztár létesítése, lándhíd építése országos ajánlásból,