Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

I. 1830-1832. A REFORMELLENZÉK KIALAKULÁSA - AZ ORSZÁGOS BIZOTTSÁG OPERÁTIMAINAK VITÁI ZEMPLÉNBEN

Itt jegyezzük meg, hogy Lónyay Gábor deregnyői kastélyának is, mint sok más felsőmagyarországi nemesi kúriának meg volt a maga tartósan megtelepült lengyelé. Szemere Miklós 1833 decemberében egy korábban nála hónapokig bujkáló emigránst ajánlott be Lónyay12 5 hoz, akinek sorsát és nevét levélben nem árulta el ("azt majd szóban"), de bizonyos, hogy az illető Graven Lajos, aki 1834-től 126 haláláig Deregnyőn élt. A korabeli zempléni hiedelem szerint neve álnév volt, amely a Graf N. rövidítésből alakult ki. Lónyay barátja és szatmári-beregi birtokainak jószágigazgatója lett, alkotótársként vett részt szállásadója előremutató gazdászati kezdeményezéseiben, mintakertészetet alakított ki. Jó viszonyban volt Szemere Miklóson kívül Kazinczy Gáborral és a náluk időnként megforduló írók közül többekkel s a politikai élet jelentős szereplőivel is. Tekintélyes könyv - és kézirattárat gyűjtött össze 1890-ben bekövetkezett haláláig. A Lónyay család és a környék sze retete övezte. Könyvtárából szívesen kölcsönözött a falubelieknek sőt, a kastély cselédségének is. Több deregnyői parasztfiatalt se gített hozzá a továbbtanuláshoz, jelentős hatást gyakorolt a fiatalon Deregnyőn gyakran megforduló Lónyay Menyhért irodalmi érdek lődésének kialakulására is. Igazi neve haláláig ismeretlen maradt.

127 AZ ORSZÁGOS BIZOTTSÁG OPERÁTUMAINAK VITÁI ZEMPLÉNBEN 1831 májusától megkezdődtek Zemplénben az Országos Bizottság operátumainak vitái. Először az albizottságok láttak dologhoz; javaslataik a kolerajárvány és parasztfelkelés miatti kényszerszünet után, 1832 első felében készültek el. 1832 nyarán már a javaslatokat összegező teljes bizottság ülésezett. Sürgetett az idő, hiszen az év végére várható volt az eredetileg 1831 őszére tervezett országgyűlés összehívása. (Az országgyűlés elhalasztása nem volt előnytelen a reformellenzék számára: időt nyert programjának érleléséhez, tisztázásához. Az 1831-es év már részletezett hatásai segítették is, sőt megkövetelték az eszmei tisztázódás folyamatát,) szeptemberben már a közgyűlés előtt állt a .megyei összbizottság teljes javaslatsora és nyerte el végleges és egyben az októberben kidolgozásra került követutasítás alap-