Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

JEGYZETEK

176. 10. zempléni utasítás 1S33. aug. 22. - OLP 458-8.

es. Ugyanakkor védelmükbe vették Túrócz megye körlevelével szemben a kerületi üléseket, melyek "nem hogy károsak, de felette célszerűek... itt fejlik ki leginkább a Rendek kezdeményezési joga, itt csiszolják össze az utasításokat". Ld. még ehhez: Z.jegyzkv. 1834/1791. 177. 16. zempléni utasítás 1834. febr. 27. - OL P 458 - 8.cs. 178. Ogy.T. I./334. 179. Uo. II ./153 .Áll jor, itt - a pólusok érzékeltetése - a szélsőségesen maradi gömöri követ, La Motte véleménye:Az ősiség miatt a nemes tulajdona nem szabad, miért legyen a jobbágyé az? A magyar alkotmány a legjobb a világon, csak elrontani lehet... - uo. - A bírhatás joga feltételezte volna az ősiség eltörlését. A jogi munkálat tárgyalásakor azonban mindössze 6 megye szavazott az eltörlésére, ami jól mutatta, hogy a reformok logikai rendjét még az ellenzéki megyéknél is számos ellentmondás zavarta - a reformerek és maradiak harcának váltakozó irányú kimenetele miatt a követutasításokban. Zemplénben sikerült a bírhatás és ősiség közti ellentmondást kiküszöbölni: a megye követei ugyan nem szavaztak az ősisé*g teljes eltörlésére, de - kissebbségben maradva - pártolták a nemesi birtok örökös eladhatását s csak a nemes végrendelkezési szabadságát kívánták megtartani, ami a szabad adás-vevés kimondása esetén nem sokat ért s így inkább csak a "fokozatosságot" dokumentálta a minden gyökeres változástól rettegő konzervatívok előtt /Ogy.T. III.281./. Az ősiség eltörlése, vagy legalább alapos módosítása azonban - hiába bizonyította be tarthatatlanságát már az országgyűlés előtt Széchenyi - az alsótáblán sem jutott többségre; a jogi munkálat egésze az irományok közé lett temetve. 180. Uo. - III.218. - /1834. jún. 4-i kerületi ülés./. Zemplén a bírhatást alapkérdésnek tekintette: a telki haszonvétel adásvétele körüli viták során ismételten kiemelték követei, hogy a kapacitás terén messzemenő engedményekre készek. Uu. 1.140.