Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

JEGYZETEK

108. Eötvös Ignácz királyi biztos szólította fel a nemességet az 1831. évi uti-munka teher átvállalására. A nemesség "az adózók helyett" nem fizetett, de adakozásra "hajlandó" volt... - Uo. 1831/1500. 109. Uo. 1840/665.; 1844/1193. 110. 1832-33-ban így a szokásos hadiadó több mint kétszeresét szedték be - Uo. 1832/2239.; 1834/1608. 111. Egy részük ezüst érdempénzt, mások királyi dicséretet kaptak. Nem egy közülük ezért 1 teljes napot utazott Újhelyig, igaz - ilyen még nem volt - a megye napidíjat szavazott meg számukra... A hű jobbágyok nevét és tetteiket közhírré tették és a szószékeken is kihirdették. - Uo.1840/969., 1862. 112. 1832/737. - A parasztfelkelés előzményei és eseményei tárgyalása során több ponton Tilkovszky idézett munkájára ill. Barta I. ugyancsak idézett disszertációjára /370./ támaszkodtam. 113. A reformkori lengyel-magyar kapcsolatokhoz ld.: Kovács Endre: A lengyel kérdés a reformkori Magyarországon, Bp. 1969. általában a két nép történelmi kapcsolatairól: u.ö.: Magyarok és lengyelek a történelem sodrában, Bp. 1973. 114. OL P 458 - B.t. 115. Uo. 1831. ápr.5. 116. Uo. 117. Kossuth VI.köt.223.; idézi: Kovács Endre: i.m.91. 118. OL R 94 - II D-6/247. - Barkassy is a magyar alkotmányt fél tette, hiszen - írta -, ha a lengyel nemzet Szent Szövetség által garantált alkotmányát semmibe lehet venni, akkor a Pragmatica Sanctio is bármikor veszélybe kerülhet. - Levele Lónyayhoz 1832. febr. 10. - OL P 458 - 8.t. 119. Kovács E. i.m. 90. 120. Másutt a jobbágyok a kolerát általában úri kitalálásnak minősítették, ami csak arra jó, hogy az orosz csapatokat távol tartsa "a fertőzött vidékektől". - Kussinszky A.: Az 1831-ik évi parasztlázadás Zemplén vármegyében. /AZT 1900. 213.-/.