Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)
JEGYZETEK
bieket a kártyaasztal mellett találta. /1832. dec.14., 1834. máj., 1837. dec. 2. - uo. 52. A zempléni Casinó megalakulásáról, alapszabályáról ld.: Viszota Gy.: Hírlapi vita I.köt.XIV.-; Dongó Gy.Géza: A Zempléni Casino törzstagjai 1831-ben /AZT 1903. 178./; Kossuth Lajos összes munkái VI. köt. /Szerk.Barta./ Bp. 1966. (a továbbiakban: Kossuth VI.) 208. 53. Tilkovszky Lóránd: Az 1831. évi parasztfelkelés. Bp. 1955. 9., 12. - A legelők ügye különösen sok jobbágypanaszra adott okot: 1830 júliusában "Tarcal város népe" kérte a megyétől a birtokosok juhnyájainak kitiltását a város határából - Z. jegyzkv. 1830/1226. 54. Kossuth 1830-ban tagja volt az 1828-as összeírás zempléni munkálatait felülvizsgáló bizottságnak. A bizottság Kossuth által szövegezett jelentéséből - ha az állami adó csökkentése érdekében a megye jobbágyságának lecsökkent adófizetési képességét kívánván dokumentálni szükségszerűen torzít is - a zempléni jobbágyság döbbenetes elmaradottsága és nyomorúsága rajzolódik ki. Kossuth szerint a megyében a paraszti gazdálkodás ráfizetéses volt; a terméketlen földek és mostoha éghajlati körülmények közepette a lakosság csak tengődött, a földek fele az elmaradott művelési technika és az igásállatok hiánya miatt parlagon állt. Tömeges volt a kivándorlás, s az otthonmaradók is csak más munkaalkalom híjján müveitek földet és azért, mert haszon és tiszta haszon közt nem tudtak különbséget tenni,saját munkájuk értékét nem vették számításba... A rétek és legelők rossz minősége s a hosszú tél miatt a marhatartásból sem remélhetett a jobbágy sokat; a fejési időszak mindössze 5 hónap volt. Fajtanemesítésre senki sem gondolt, a lakosság inkább juhot és kecskét tartott. A nélkülözés ás nyomor leírása után Kossuth - főként a megye felső, hegyes részére utalva - megkockáztatta a kijelentést: nem lenne csoda, ha az egész lakosság kivándorolna, "... s átengedné á földet azoknak, kiket a természet erre teremtett, a medvéknek." - Barta I. i.m. 414. 55. 1830-ban jelentette Zemplén a Helytartótanácsnak, hogy te-