Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

JEGYZETEK

16. Zemplén szerepéről az 1830-as országgyűlésen és az 1831. jan. 24-2 5 - i eseményekről: Barta I.: i.m. 350.; Vay M. 1831. febr. 23 -i levele Reviczky kancellárhoz /Viszota Gy.szerk.: Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal. Bp. 1927. - a továbbiakban: Hírlapi vita I. köt.XVI./ 17. Vay leveléhez ld. az előző jegyzetet. 18. Munkásságát a tárgyalt időszakban értékeli: Barta I.: i.m. 29.; v.o.: Balásházy János pályafordulása. Történelmi Szemle 1958. 1-2.sz. 19. Elhagyva a Lónyay család történetével foglalkozók /pl. Doby Antal: A Lónyay család, Bp. 1895./ homályos geneológiai levezetéseit, megemlítjük, hogy a család legjelentősebb őse Lónyay Zsigmond /1593-1652/ volt, aki Bocskay, Bethlen és I. Rákóczi György alatt jelentős szerepet vitt. Ö írta alá a pozsonyi békét ,és egyik előkészítője volt a linzi békekötésnek is; birtoka felért egy fejedelemséggel. 1899-ben Lónyay G. unokája, gr. Lónyay Ödön házasságot kötött a trónörökös özvegyével, Stefánia hercegnővel. A házasság kapcsán egymást érték a sajtóban a Lónyay családnál a rosszízű, sznob lelkesedéssel és gyönyörűséggel /"A király menye magyar menyecskévé lesz" stb./ írt cikkek, tárcák; ld. pl. Kemechey Jenő: A Lónyay család /Budapesti Hírlap 1899. okt. 11-31./; Floridor: A Lónyayakról /Egyetértés, 1899. 281-301.sz./ 20. Az érdekesség kedvéért közöljük teljes, hivatalos címét: "Méltóságos Cs.K. Kamarás Nagy-Lónyay és Vásáros-Naményi Lónyay Gábor, ö Cs.K. Apostoli Felsége udvari Tanácsosa, Szent István király Rendén lévő Keresztes Vitéz, TK. Ung vármegye főispánja, TK. Bereg Vármegye Főispáni kormányzója" - OL P 451-5/260. 21. Lónyay Florentina: Naplótöredékek, Bp. 1891. Az apai végakaratot említi Lónyay G. is naplójában /0L P 458 - l.cs./ 186. - 1837. jan. 20./ 22. Kazinczy F. Cserey Miklóshoz 1824. júl. 8 . > /Váczy i.m. XIX.köt. 150./ Gr. Dessewffy József szerint is Lónyay - aki