Fehér Erzsébet: Sárospataki tanárok magyar nyelvű tankönyvei a Kollégium alsó és középső szintje számára 1793-1848 (Miskolc, 1989)

IV. MAGYAR NYELVŰ SÁROSPATAKI TANKÖNYVEK 1793-1848.KÖZÖTT

író neve nincs feltüntetve. A szerző másfél oldalas előszót irt könyvéhez. Ebben pontosan megjelöli a tankönyv helyét: "A S.pataki főiskola legújabb tanítási rendszerében a természettan két osztályban, un. a grammatikai második és harmadik osztályban tűzetvén ki tanulás tárgyául. .." , ezeknek az osztályoknak készült ez a tankönyv. A továbbiakban a tankönyv tartalmára történik utalás: "jelen - munkácska ... a testek tudományát foglalja magában, ide lévén sorozva a vegytannak is... a következő megértésére szükséges tételei, valamint a súlytalanokról, mint anyagi dolgokról szóló tudomány is." Az előszó utal a "Rövid Természettan" második részére is, erről azonban nincs tudomásunk. A bevezetésben a szerző megmagyarázza a természetet, a természettudományokat, az anyagot, a tüneményeket, a természettani eszközöket, az erőket. Mi a természettan? "Az a tudomány, melly minket a testek körül történő külső változások okainak ismeretére vezérel." A szerző azt is részletesen ismerteti, hogy miért hasznos a természettan tanulása: "A természettan felette hasznos és szükséges tudomány; ugyanis a természetben munkás erők tulajdonainak, hatások módjának ismerete tészen minket arra alkalmatosokká, hogy azokat életünk könnyebbitésére, jóllétünk eszközlésére czélszerüen fordítsuk, magunkat káros és veszedelmes következéseiktől oltalmazhassuk; a tünemények okainak ismerete felvilágosítja értelmünket, megment a babonaságtól, nyugalmat önt lelkünkbe a kétség és rettegés helyett, melly a tudatlanok szivét a természet sok nagyszerű jeleneteinél elfoglalja." A tankönyv anyaga négy szakaszra tagolódik. A szakaszokon belül "cikkelyek", s majd a paragrafusok tagolják kisebb egységekre a tankönyv anyagát. Első szakasz: A testekről, úgy amint vágynak. A testek általános tulajdonságait tanítja meg ("kiterjedtség, alak, áthatatlanság, tömeg, terjedelem, mozoghatóság, restség, likacsosság, sűrűség, kiterjeszthetőség, összenyomhatóság, osztathatóság, rugalmasság, súly"). Megmagyarázza azt is, hogy e tulajdonságok hogyan, milyen hatásokra változnak, az ember hogyan tudja felhasználni a testek változásait. Például: "gőzerőmü, hévmérő". A hőmérők típusait, elkészítési módjukat is rész-