Fehér Erzsébet: Sárospataki tanárok magyar nyelvű tankönyvei a Kollégium alsó és középső szintje számára 1793-1848 (Miskolc, 1989)

IV. MAGYAR NYELVŰ SÁROSPATAKI TANKÖNYVEK 1793-1848.KÖZÖTT

tette ki. Részletesen ismerteti a "Testnek közönséges tulajdonságait és az azokkal összeköttetett esméretek"-et. A tankönyv több helyén a szerző olyan fizikai jelenségeket is leír, melyeket megmagyarázni nem tud. Az "összefogódzó erő"-ről e sorok olvashatók: "Azon ellenállás, melyet a testekben tapasztalunk, nevezetesen akkor, midőn annak részeit egymástól el akarjuk választani, meggyőz minket a felől, hogy a testnek részeiben bizonyos erő tanyázik, melly által azok együvé tartóztatnak és. összefogódznak. Azomban ezen erőt, mellyet összefogódzó erőnek nevezünk, (vis cohaesionis) és az ő munkálkodása módját épen nem esmérjük." "Az összefogódzásnak és vonzóerőnek tüneményeiről" tanultakat a különböző mesterségeknél fogják majd hasznosítani a tanítványok. Több "természetvizsgáló" foglalkozott e témával, ezeket részletesen ismerteti. A "mozgások törvényei"-t kis egységekre bontva tanítja: az egyenlő sebességű mozgásról; az egyenlő sebességgel nevekedő mozgásról; az összetétetett mozgásról; a görbe lineában való mozgásról közönségesen; a hajlott lapon való mozgásról; a pendulumnak mozgásáról; az emelő rudakról; a nehézség pontjáról; a testeknek összeütődéséről; a rugóerőtől üres testeknek összeütődéséről; a rugóerővel biró testeknek összeütődéséről; a hangzó testeknek rezgő mozgásairól; mozgásnak akadályairól. E kis fejezetekben képleteket is találunk. "A csepegő folyós testeknek mozgása" című szakaszban magyarázza meg a szökőkutak működését, hogyan és miért lebegnek, emelkednek és süllyednek a testek a folyadékban. Itt ír a fajsúlyról i s. A levegő tulajdonságait, a "melegségnek a tüneményeit" szépen ismerteti. Leírja a testek felmelegedésének módjait, a "hévmérő fundamentumait" a különböző hőmérők azonosságait, különbségeit, ki készítette az elsőt, "a hévmérőt Drebbel Cornelius találta fel a tizenhetedik század elején." A "Világosságról", vagyis a fényről a múlt század elején bizonytalanok voltak az ismeretek: "Mi légyen az valósággal, a mi a külső testeket láthatóvá teszi, vagy a mi bennünk a látásnak érzését eszközli, a felől nincsenek eggy értelemben a Természet