Fehér Erzsébet: Sárospataki tanárok magyar nyelvű tankönyvei a Kollégium alsó és középső szintje számára 1793-1848 (Miskolc, 1989)

IV. MAGYAR NYELVŰ SÁROSPATAKI TANKÖNYVEK 1793-1848.KÖZÖTT

tűzhelyeikért harcoltak." Törökország történetének leírásakor az akkori magyarországi állapotokra utal: "Némelly nemzet pangásban tesped, a jelent nem tartja cselekvés korának, mindent a jövőre halaszt el, az idővel józanon előmenni nem törekszik... Mutatja Törökország példáját azt is, mit a múlt idők tükrében tisztán láthatni, hogy az emberiség s törvény e semmit sem hallgató zsarnok hatalma, mint minden természetelleni, összeroskad s csak pillanatnyi." Jónak tartaná, ha a magyar nemesség tanulna a törökországi helyzetből. Amikor a tankönyv végén, az Európán kívüli országok rövid ismertetését lehet olvasni, itt is felismerhetők a haladó vonások. Az angol és orosz gyarmati hódítás kiterjesztését Perzsia és India egymás közötti vetélkedésének tulajdonítja. Az afrikai államoknál a babonákat úgy írja le, mint a haladás akadályait. A reformkorban ez a Csengery mű volt az egyetlen magyar nyelvű protestáns világtörténelmi tankönyv. Történelemszemléletével a reformkori eszmék terjesztőjévé vált. Az egész tankönyv célját jól kifejezi a befejezés. Itt egy 1842-ben megjelent Pesti Hirlap-cikkre hivatkozik, s azt fejti ki, hogy a nemzetek nehezen értik meg a történelem példáinak útmutatásait. d./ TERMÉSZETTUDOMÁNYI TANKÖNYVEK A magyar nyelvű oktatás kezdetén a sárospataki középszintű magyarul írt tankönyvek között találunk egy természetrajzi tankönyvsorozatot is. Emődy István, Vadnay József, Gelei József írta a "Természeti História" egy-egy kötetét. Ebben a korban ilyen jellegű tankönyvsorozatot más kollégiumban nem készítettek.