Fehér Erzsébet: Sárospataki tanárok magyar nyelvű tankönyvei a Kollégium alsó és középső szintje számára 1793-1848 (Miskolc, 1989)

I. A KORABELI MAGYARORSZÁGI TANÜGY ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

sokféleséget, továbbfejlesztette a városi iskolát, megteremtve a "polgári" iskola kezdeti formáját. Az itt tanítandó tantárgyak hasznosak voltak a polgári pályákra készülő ifjaknak. A norma-iskolákban folyó tanítóképzést nem oldotta meg, de a leánynevelésre vonatkozóan részletes rendelkezést hoz. A "középfokú" képzést tel jesebbé tette, négyre emelve a grammatikai osztályok számát. Jelentősek azok a reformjai is, melyek a felsőbb osztályba lépés feltételeire vonatloznak: eltörölte a nemesi származásúak előjogát. Nem gondoskodott azonban a falusi fiatalok mezőgazdasági munkára való felkészítéséről, a falusi tanítók anyagi ügyeiről, elhanyagolta magasabb szinten a természettudományos oktatást nem biztosította külön tantárgy keretei között a magyar nyelvi és irodalmi ismeretek tanításának feltételeit, nem adott részletes utasításokat a magyar nyelvtan tanításának módszereiről, nem törekedett magyar nyelvű könyvek Íratására az egyes tantárgyakban, s az ajánlott latin nyelvű könyvek sem voltak már korszernek. Magyar nyelvtankönyvet egy helyen említ: a norma-iskolában írja elő a Ratio a "Grammatica Hungarica" használatát. A második Ratio negatívumai elsősorban a polgári fejlődést akadályozták. A vallástan tanítását még az egyetemeken is előírta. Nem intézkedett a felekezeti jelleg nélküli közös iskolákról. Nem valósította meg a felvilágosult nemesség és értelmiség hasznos ta nulmányok iránti követelését sem. Akárcsak elődje, az új Ratio is olyan nevelési célkitűzés megvalósítására született, amely ekkor minden nyugat-európai ország közoktatásügyéből kiszorult, s a magyar viszonyok között is túlhaladott volt már: elsősorban a formális latin nyelvű kultúra, a szónokképzés és a latin nyelvű közhivatal lebegett összeállítóinak szeme előtt.^ A protestánsok nevelési dokumentumaiból az tűnik ki, hogy az iskoláik nevelési célja megegyezik a II. Ratioban leírtakkal, a feladat: latinul jól tudó közhivatalnokok képzése és előkészítés a papságra. Ezekben az iskolákban az oktatási szellem szabadabb volt. Egy-egy modern gondolkodású és nagy tudású tanár kiemelkedően magas szintú oktatást folytatott. Az evangélikusok tanrendszere, a "Systema rei scholasticae", melynek szerzője Schedius Lajos, a pesti egyetem esztétikatanára,