Nagy Károly - Tóth Péter - Seresné dr. Szegőfi Anna: Régi históriák. Ózd és környéke múltjának írott forrásai. Helytörténeti olvasókönyv - Ózdi honismereti közlemények 4. (Ózd, 1984)

I. RÉSZ - A JOBBÁGYOK ÉLETE A XVII-XVIII. SZÁZADBAN

egy-két kenentze mésznek ki égetéssé meg engettetik. Káros fogyatkozásaink a­zok, hogy marháinknak legelő mezeje nintsen, szomszéd határokban bérleni kin­telenitetünk, szántó földeink rész szerint partosak, kövessek, közönségessen soványok, negyedik-ötödik esztendőre trágyázni kelletik, gyakorta az szántó földeinket az ár viz el hordgya, szőllő hegyünk nintsen, az városok távul es nek tőlünk, a honnat kézi munkával pénzt kereshetnénk. 5. Szántó földeinket s réteinket nem egy aránt birván, ki miként közülünk or­tásával szaporíthassa. Vannak ugyan lakossaink közt némelyek, kik 40, 44, 50 és 54 posonyi mérő életet is az három nyomásban el vethet, de vannak ollyanok is, kik 20, 25, 30, 34 posonyi mérőnél többet el nem vethet, ollyanokis van­nak, kivált az fél ház hellesek, kik tíz, tizen öt, s tizen nyóltz posonyi mé rőnél, az zsellyérek, kik gyalogul szolgálnak ött, hat leg fellyebb nyóltz po sonyi mérőnél többet el nem vethet. Szénát pedig leg jobb gazdais két három rövid szekérnél többet nem kaszálhat, az fél ház helyes fél annyit, az zsely­lyérek többnyire semmit sem. Sarnyut határunknak tsak egy résziben olykor oly kor kaszálhatunk. 6. Jól lehet az mult esztendőben, Szent Mihály nap táján az földes urasság ki atta, hogy ennek utánna esztendőnkint az marhás gazda marhával, az gyalog ké­zi munkával szükséghez képest 52 napokat szolgállyunk, vagy egy napi négy mar hával való szolgálatot három napi kézi munkával fel váltsunk, mely robottánk­nak fel jetzéssére (reá nem akarván állani) tiztünk fenegető parantsolattya szerént lakossainknak különösen, és nótáriussunknak lajstrom adatott melyben kinek-kinek szolgálattya fel jegyeztetik: mind azon által az marhás gazdais hol marhával, hol gyalog haitatván, robottánknak számát nem tudhattyuk, szám­ban sem vettük. Az esik pedig keservessen, hogy három mérföldnyire mindenféle mezei munkának végben vitelére, ugy mint szántásra, kaszálásra, trágyázásra, aratásra, élet hordásra, széna takarásra hajtatunk, ezeken kivül két mélyföld nyíre Egerben meszet, tűzi fát, épületre való fát kelletik hordanunk, az Hegy allyai szüretre szedőt, szekeret, a mennyi szükséges volt attunk, ide haza is ma-lmok és épületek körül dolgoztunk, szőlő karótis minden különös gazda hét százat két-három esztendőben egyszer Egerben administrálunk. 7. Az előttvaló esztendőben minden féle életbül, lentsébül, borsóbul, káposz­tábul, báránybul tizedet attunk, egy körű raj méhet négy polturával fel vál­tottunk, hanem mult eztendőben minden féle életbül, lentsébül, borsóbul, ká­posztábul, kenderbül, báránybul, raj méhbül kilentzedet és tizedet vettek földes uraink. Csirkét minden különös gazdáiul egyet, libátis egyet.

Next

/
Thumbnails
Contents