Nagy Károly - Tóth Péter - Seresné dr. Szegőfi Anna: Régi históriák. Ózd és környéke múltjának írott forrásai. Helytörténeti olvasókönyv - Ózdi honismereti közlemények 4. (Ózd, 1984)

ELŐSZÓ

az általános történelmi anyag a szükségletnek és a lehetőségeknek megfelelően mindig egészüljön ki helytörténetivel. Ez a követelmény addig megy, hogy a tantervek külön órakereti lehetőséget is engednek a helytörténet tanítására. Nagyon hasznos és kívánatos lenne, ha a kötetben közölt forrásanyag beépülne a történelmi folyamatok rendszerébe, ha az eddigieknél jobban megalapozná a hazaszeretetre való nevelést, ezzel is elősegítve a szocialista embertípus formálását. Továbbá a tanulókat az általános nevelési-oktatási célkitűzéseken túl rá kell nevelni a források használatának igényére. Csiszolni kell forráskritikai készségüket, és ki kell alakítani az ehhez szükséges képességet. Meg kell tanítani a forrásokkal való bánás technikáját, s fel kell kelteni a források, a múlt emlékei és a jelen megőrzésre érdekes tényezői felkutatásának, összegyűjtésének és megőrzésének igényét. Egy-egy település és lakói megismeréséhez semmi sem visz olyan közel, mint a helytörténeti anyag összegyűjtése. A kötet összeállítói igyekeztek, hogy minden fontosabb forrástipusból bemutassák a jellemzőbb darabokat, hogy az egykori élet minél több vonatkozása tükröződjön a kötetben. A levéltárosok és a gyakorló történelem szakos tanár, helytörténész kiváló együttműködésének köszönhető a forrásanyag válogatása, rendszerezése. Olyan forrásokat igyekeztek válogatni, melyek nóvumok, tehát még soha meg nem jelentek nyomtatásban, ami nem ilyen, azt különösen fontos volta indokolja. Űzd és környéke múltjának legfontosabb csomópontjait megfelelő dokumentumok világítják meg. A területre vonatkozó írásos forrásanyag az évszázadok viszontagságai közepette bizony erősen megcsonkult. Azonban még így is a bőség zavarával küzdöttek a kötet összeállítói. A lehetőségeket eleve meghatározta az, hogy a szerzőknek két szűk esztendő állt rendelkezésre az anyaggyűjtéshez és a kézirat megformálásához. A források zömét - amelyek közlésre kerültek - a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár őrzi, pontosabban annak miskolci központja. De ezen kívül egyházközségi irattárakból is válogattak szép számmal olyan alapvető forrást, amelyek csak ott találhatók meg. A kötet egésze a régióról plasztikus képet rajzol. Mivel a kötet széles közönség, jórészt iskolai tanulók használatára készült, a közlés módjában és a magyarázatokban is ehhez alkalmazkodtak.