Nagy Károly - Tóth Péter - Seresné dr. Szegőfi Anna: Régi históriák. Ózd és környéke múltjának írott forrásai. Helytörténeti olvasókönyv - Ózdi honismereti közlemények 4. (Ózd, 1984)

I. RÉSZ - A HONFOGLALÁSTÓL A MOHÁCSI VÉSZIG

ahogyan tartozunk is -, az előbb nevezett Járdánházai Benedekkel, a király emberével együtt kirendeltük a mi emberünket is hitelre méltó tanúbizonyság gyanánt, tudniillik a kiváló Bálint presbitert, a mi nevezett egyházunkban alapított Mindenszentek oltár igazgatóját, hogy híven hajtsák végre az utasításokat. Ük azután hozzánk visszatérve egyhangúlag az alábbiakat jelentették: hogy Szent Lukács evangélista legközelebb elmúlt ünnepén (október 18-án) és a következő, arra alkalmas és elegendő napokon az oda törvényesen összehívott szomszédok és határosok - tudniillik Bata László és János, Somsályi Péter, Járdánházai Márton, János és László, Daróczi Miklós, Péter és Demeter, Várkonyi ^ íos, Vasvári Miklós, Bolyki Benedek és Lukács, valamint sokan mások jelenlétében kimentek a nevezett Egyházasarló helység és Viszlás puszta helyszínére. Ott király urunk nevezett embere a mi tanúbizonyságul kiküldött emberünk jelenlétében beiktatta a fent nevezett Daróczi Jánost. Egyházasarlói Füzes Gergelyt, néhai Bekölcei István fia Balázst és Vas Lőrincet, nemkülönben Orsolya nemes asszonyt, néhai Bekölcei István özvegyét, valamint Anasztázia, Agáta, Borbála, Ilona és Potenciána nemes asszonyokat, a nevezett néhai Bekölcei István leányait ezen birtokokba, valamint beiktatta azok összes haszonvételeinek és valamennyi tartozékainak is a királyi parancs szerint új adományozás címén való örökös birtoklásra. Mialatt a törvényes és szokásos napokon keresztül a birtokok helyszínén időztek, senki ellentmondó nem jelentkezett. - Ezen beiktatásnak és statuálásnak az emlékezetére, valamint örök érvényességére kiadtuk jelen, nagyobb függő- és hiteles pecsétünk erejével is megerősített kiváltságlevelünket Darócz Jánosnak, Egyházasarlói Füzes Gergelynek és a többi fentebb említetteknek, épségben hagyván egyházunk jogait. Kelt az előbb említett beiktatás és statztio tizenhatodik napján (november 2-án), a fent írt esztendőben. (BAZmLt. BmLt. Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1642. 314. és köv. old. Fordította: Tóth Péter) A XVI. század közepén a területünket közvetlenül érintő történeti események közül legfontosabb a Felső-Magyarországot megszállva tartó cseh husziták elleni háború. Ök építették a vadnai és a galgóci várakat, ahonnan kicsapva rabolták és sarcolták az egész Sajó-völgyét. Mátyás király seregei csak súlyos harcok után tudták ezeket részint kiverni az országból, részint hódoltatni. Krónikáink közül több is foglalkozik a husziták elleni harcok eseményeivel; közülük Heltai Gáspáréból választottunk ki rövid részletet, amely a Vadna és Galgóc várához