Nagy Károly - Tóth Péter - Seresné dr. Szegőfi Anna: Régi históriák. Ózd és környéke múltjának írott forrásai. Helytörténeti olvasókönyv - Ózdi honismereti közlemények 4. (Ózd, 1984)

II. RÉSZ - FORRÁSOK A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL

Véghatározat 12/kgy.l938 A M.Kir.F.M.Úr 56.348/1937.sz. rendelkezésével engedélyezett 1.000 P-t, azaz Egyezer pengőt a népház építése céljára köszönettel elfogadjuk és a hivatkozott rendelkezésben az engedélyezéssel kapcsolatos feltételeket a követ kezöképpen teljesítjük: 1./ Az engedélyezett államsegélyt csakis a népház építésének költségeire fogjuk fordítani és a népház létesítésének költségeit az állami támogatáson felül sajátunkból részint természetbeni szolgáltatással, részint pedig készpénzben fedezzük. 2.1 A népházban elhelyezést biztosítunk a népkönyvtárnak, a dalárdának, a olvasókörnek, továbbá a Kötelestűzoltóság, Levente Egyesület és Polgári Lövész Egyesületnek, továbbá minden gazdasági és kulturális célt szolgáló egyéb hazafias irányű egyesületnek is a kész kiadások megtérítése ellenében. Megokolás Fenti kikötéseket teljesítenünk kellett, hogy az államsegélyt biztosíthas suk. Tudjuk, hogy a községre nagy felelősség és teher hárul fenti kötelezett ség-vállalással, mégis fenti értelemben kellett határoznunk, mert a község lakossága részéről azt látjuk, hogy minden anyagi áldozatra kész költségvetésen kívül is, a népház életre hívása érdekében. De így kellett határoznunk azért is, mert a susai ref.egyházközség is hajlandó anyagi erejéhez mérten a népház felépítéséhez hozzájárulni, - s ezen a réven biztosítottnak látjuk az építéshez szükséges összegnek 95 %-át. A még hiányzó 5 %-ot pedig bárha költségvetésen kívül való önkéntes adakozás útján kell is biztosítanunk, mert költségvetésünkben ilyen célra egyetlen fillér fedezetet nem kaptunk, elő fogjuk teremteni. A népház alapszabályának alkotására csak a népház felépítése után kerülhet sor, mivel a ref. egyházközség hozzájárulási összege arányában fog részt kérni a népház kezelésében és fenntartásában. V.273/a.l. A községi népházak falun a közművelődés egyetlen lehetőségét jelentették. Olyan kisebb községekben, ahol művelődési egyesületek nem működtek, melyek létrehoztak volna ilyen házakat, a kormány segélyekkel igyekezett építésüket szorgalmazni. A házakban nyíltan vagy burkoltan folyó politikai nevelő munkából az állam mellett az egyház is kivette részét, mint példánk bizonyítja, ha kellett anyagi áldozatok árán is.