Nagy Károly - Tóth Péter - Seresné dr. Szegőfi Anna: Régi históriák. Ózd és környéke múltjának írott forrásai. Helytörténeti olvasókönyv - Ózdi honismereti közlemények 4. (Ózd, 1984)
II. RÉSZ - FORRÁSOK A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL
lakások száma: 396 vízvezetékkel ellátva: 1 villannyal ellátva: rádiókészülékek: 12 A csernelyi körjegyzőség levéltári iratai: 1936-1950 önkormányzati iratok 1935 - 1950 adóügyi iratok 1944 - 1948 1860. május 24. 130. Jegyzőkönyv a községben szokásban volt úrbéri faizás mód járól Ez alkalommal a felek hivatalosan arra szólíttattak fel, - miszerint az e határban 1848. év előtti időkben létezett úrbéri faizási élvezetett és az ezért tett viszont szolgálatok gyakorlaltát lelkiismeretesen terjesztenék elő s a tárgyra vonatkozólag létezhető próbáikat mutassák be. Minek következésében a volt úrbéres lakosság részéről következők terjesztettek elő. A Csernely község határában gyakorlatban úrbéri faizás következőkben állott a volt jobbágyok és zselléreknek a téli négy hónapokban hetenkint pénteki nap volt kitűzve midőn azok kiknek szükségük volt mindenkor azonban Comissio mellett az e célra kimutatott omlás veszendő, - illetőleg hullott fákat tűzi faizás czíme alatt vághatták, - illetőleg gyűjthettek, nyári hónapokban minden két hétben szinte a pénteki nap szolgált ezen eljárás kitűzött határ idejéül, - megjegyzik azonban, - miszerint ezen határ időket rendesen minden jobbágy nem használta fel, - nevezetesen történt, hogy téli hónapokban némellyik jobbágy vagy zsellér két vagy három hétben vette ebbeli gyakorlatát igénybe - nyárban pedig szükségükhöz képest némellyik egy hónapban egyszer élvezte tűzi faizását.Az épület faizást illetőleg oda nyilatkoztak, - miszerint felmerült esetben midőn egyik vagy másik jobbágy vagy zsellérnek épületi fára szüksége volt, ennek kiadatásáért a földes Uraságnál kérőleg jelentkezett, ki azt ha a szükségről magának meggyőződést szerzett nem tagadta meg, - ezen épületi faizás azonban tetőnek való gerenda vagy szarufákra szorítkozott.Egyébbiránt megemlítvén pótlólag, hogy a tűzifaizást a volt zsellérek a fent írtt mértékben háton vagy gyalog szánkán gyakorolták, - a viszont szolgáltatás alperes úrbéresek állítása szerint abból állott, - hogy a volt.