Nagy Károly - Tóth Péter - Seresné dr. Szegőfi Anna: Régi históriák. Ózd és környéke múltjának írott forrásai. Helytörténeti olvasókönyv - Ózdi honismereti közlemények 4. (Ózd, 1984)

II. RÉSZ - FORRÁSOK A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL

1941. november 20. 114. Részlet a község termőföldjeinek minősítéséből Számosabb Bótai lakosoknak kíséretében a helyszínére együtt 's egyszersmind ki menvén, s azt követőleg az egész határt meg járván, - miután a' hely színén a' határnak nagyobb része fejér agyaggal, és sívó homokkal vegyittetnek, 's több helyütt a' viz mosások által kissebb nagyobb részben meg rongáltatotnak, gödrösnek 's alul iszap kő forma vagy is homokkal vegyült réteges köbül álló, 's mint itt nevezni szokták hapoka földnek találtatott, 's egyszersmind az is eleve, és köz meg egyezéssel meg állapíttatott, hogy itt a' trágyának ereje a' partosabb helyeken csupán 3.- addig is csak ugy ha a ' zápor le nem mossa - a' lapályos helyeken pedig 6. évig tart el; - e' felett középszerű esztendőben a' jobb minőségű egy hold földön 8. - a' középszerű minőségűn 4. - az ennél alább valón pedig 2. Kereszt őszi, fele mennyiségű tavaszi, és mindenik kereszt 3. vékát meg adó élet terem; - éfellet a' földet itten 2. marhával is lehet szántani. VII-l/c. Bóta A részletet a tagosításkor készült határfelmérésből idézzük. A forrás további részeiben dűlőnként van meghatározva a föld minősége, akkori állapota és az, hogy milyen művelésre hasznosítható. Összességében a határ nagyobb része legelő. A tagosításról ld. még: BOLYOK, BÁNFALVA, CENTER