Nagy Károly - Tóth Péter - Seresné dr. Szegőfi Anna: Régi históriák. Ózd és környéke múltjának írott forrásai. Helytörténeti olvasókönyv - Ózdi honismereti közlemények 4. (Ózd, 1984)

II. RÉSZ - FORRÁSOK A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL

kor lévén szükség, ha a helybeli népesség 600-ra vagy többre szaporodna, - s azután a 600-at haladó számot tekintve két csapszék, a husmérő szék is állítódhatik, melyek jövedelmei öszvesíttetvén, éppen azon kulcsai eloszthatók, melyjel eggyé eggyé. 8- or. A gyümölcs fákkal beültetett helyek ha kivihetők a mostani birtokosoknál hagyattassanak meg, ha nem - felméretvén, a mennyiben valamelyiknek a kijelölendőnél birtokához képest aránylag sok földje volna, az a többinek alkalmatos helyen pótoltasson ki; ha pedig a mostani tulajdonos birtokához alkalmatlanul ütne, a gyümölcsfa ára nékie megtéríttetvén, a föld köz osztály alá kerül. 9- er. Kenderföld, káposztás földek külön tartások megszüntetik, csináljon magának ilyeneket kiki, kiadatandó birtokából. 10- er. Ezeknek sinór mértéke legyen mint már fellyebb említtetett 26 egész és fél telek szám. VII.l/e.Bolyok. A feudális gazdálkodás általános jelensége volt a földbirtok szétszórtsága. A mezőgazdasági árutermelés igényelte a szervezettséget, így a korai kapitalizmus időszakában sürgetővé vált a terület újrafelosztása. Egy község birtokosai vagy közös megegyezéssel, vagy bírói úton összevonták, majd újra osztották a határt, ezt a folyamatot nevezi a történetírás tagosításnak. Tagosításról ld. még: BÁNFALVA, BORSODBÓTA, CENTER 1897. május 24. Az Úzd-Nádasd út áthelyezéséről ld. ÓZD 1899. október 29. 111. A község közigazgatásának szervezeti szabályrendelete Bolyok község szabály rendelete I. Fejezet A községi hatóságról és illetőségről l.§. A község hatósága kiterjed a községben, s a község területén lakó vagy tartózkodó minden személyre és a községben és területén létező minden vagyonra.