Nagy Károly - Tóth Péter - Seresné dr. Szegőfi Anna: Régi históriák. Ózd és környéke múltjának írott forrásai. Helytörténeti olvasókönyv - Ózdi honismereti közlemények 4. (Ózd, 1984)
II. RÉSZ - FORRÁSOK A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL
A munkásság a tavaszi hónapokban mindinkább agresszív viselkedést tanúsítntt, amely körülmény többszörös komoly kitöréshez vezetett; különösen az ÓzdNádasdi bányákban és gyárakban sajnálatos események történtek. A somsályi bányamunkások körében április 9-én kitört lázongást csakis a gyorsan megjelenő csendőrség tudta elnyomni, de szerencsére még mielőtt az komolyabb következményekkel járó kihágásokra fajult volna el; de a puskának használata után sajnos a lázadás színhelyén két halott és 20 sebesült maradt. Május 10-én a lázongás sokkal nagyobb mértékben ismétlődött Ózdon; akkor ugyanis az ellátás körül jelentkező különféle bajok miatt több száz munkásasszony megtámadta a katonai vezetés hivatalos helyiségét és miután a kellő katonai erő nem állt rendelkezésre a katonai vezető kénytelen volt az ellátásra vonatkozólag nyilvántartott követelésnek engedni, mert különben az üzemekből kiözönlő vasbotokkal és egyéb súlyos vastargyakkal felszerelt másfélezer munkás támadásának helyt állni nem lehetett volna. Azóta állandóan 50 csendőr tartózkodik az üzemek környékén, hogy a berendezésnek sértetlenségét és a tisztviselők és mestereknek életét biztosíthassuk. Bár a termelés általában véve az előző évvel szemben erősen visszaesett és a munkások szíma ha jelentéktelenül is, de emelkedett, - az emberhiány mégis érezhető, különösen ami a mesterembereket és a napszámosokat illeti. Egyelőre a szükségletet, miután rendes munkásokat és hadi foglyokat kapni nem lehet, katonai munkás csapatokkal fedezzük, sajnos ezáltal az embereknek átlagos teljesítő képessége méginkább csökkentetik, de az idegen elem által a törzsmunkásságnak a lelkülete is nagyon rossz irányban befolyásoltatik. Fegyelem a munkásság között többé nem létezik, az üzemvezetők alig mernek parancsokat kiosztani, mert azokat úgy sem tartják be, és erélyesebb fellépés úgyis csak munkabeszüntetést vonna maga után; miután az emberek látják, hogy a leglehetetlenebb kihágásokat büntetlenül tehetik meg, a demoralizátió napról napra nő. Közli: Román, 1/285. Az l q 17/18-as munkásmozgalmakról ld. még: ÓZD BORSODNÁDASD 1918. november 3. 79. Távirati jelentés az ózdi Nemzeti Tanács megalakításáról Ózdi gyár es oesszes bányatelep munkássága e hó 1.-én megalakította nagy
