Rácz Imre: Glossarium. Latin - magyar szójegyzék a canonica visitatio és a régi latin nyelvű okmányok fordításához (Miskolc, 1998)

AJÁNLÁS Glossarium nostrum. A mi kis szótárunk, így is nevezhetnénk Rácz Imrének, az 1997 februárjában elhunyt nyugalmazott római katolikus plébános kanonoknak latin-magyar szójegyzékét, melyet több évtizedes fordítói gyakorlata folyamán jegyzett fel a tudós pap. Mintha hátrahagyott szójegyzékével, melyet életében többször sikertelenül próbált megjelentetni, azokat kívánta volna vigasztalni, akiknek valóban hiányt okozott halálával. Mintha továbbra sem akarta volna megtagadni kérdéseinkre adandó válaszát, melyeket feltettünk neki, ha fordításainknál olyan pontra érkeztünk, ahonnan csak az ő kimerítő és készséges magyarázatával folytathattuk tovább munkánkat. Segítségét nemcsak mint latinista, hanem mint felkent pap, római katolikus plébános majd kanonok, egyháztudós nyújtotta. Gyors mozgásával, alacsony szinte gyermeki testalkatával, rövid, a fésűnek ellenálló ősz hajával, fürge szemével nem gondoltuk volna plébánosnak, tekintélyt sem elmaradhatatlan nyűtt aktatáskája kölcsönzött neki, hanem tudása, tudományossága, nyitottsága, élettapasztalata. Szómagyarázatainál nemcsak kimeríthetetlen memóriája és tudásanyaga segítette, hanem a szemináriumtól a különböző plébániákig tartott hosszú papi pályáján szerzett élményei, életismerete is. Ha a tonsurát magyarázta, nem felejtette el megemlíteni, hogy szeminarista korában maga is viselte, koponyáját gyakran beretválva. Hogy egy XVIII. századi sekrestye inventáriurnába hogy' kerülhet koporsó, a katolikus halotti szertartások máig tartó kultúrtörténetének felfejtésével felelt, nem hagyva ki a fiatal korában még hallott és átélt „liberás misét" sem. Akik ismerték, nem vehetik elő szótárát sem anélkül, hogy mosolytalan, mégis kedves arcát, viseltes ballonkabátját ne képzelnék feltűnni, amint az apácákhoz megy misézni még élete végén is, vagy amint fürgén intézi családja és mások hivatalos, peres ügyeit, vagy ne hallanák magyarázatait a katolikus régiségről. Ha van szülőanya és van tápláló anya, amint az alma mater egyben szellemi táplálónk, az iskola édesen hangzó latin neve, akkor lehet tápláló nyelvünk, alma linguánk is, s a latin nyelv valószínűleg ez volt a tudós plébánosnak. A latin nemcsak a gimnáziumi és szemináriumi tanulmányok nyel-