Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

szántó földektől, és széna rétektől el válva, kik kiváltképpen az paraszt népeké, és nem az jobbágy üléshez valók. És az böcsüllés szerint lészen a leán negyednek és a szálogosnak ki fizetése. Ugyan ezen értetik, az az ezenképpen fizessék ki az idegen embert az olyan jószágból, kit atyafiak ellen el idegenéjtnek. Harmadszor jegy ruhának meg fizetésében csak nemes udvarok, lakos jobbágy ülések, puszták, az majorok, az több jobbágy ülésnek rendiben kik vadnak, azok böcsültetnek, és az falu testén kivel semmi meg nem böcsültetik. És az illyen böcsüllés szerint számláltatik az jegy ruha meg fizetése, felét kisz pinzzel, felét ingó marhával, a barmokat is oda számlálván, de az ö igaz árok szerint. Továbbá ha az asszony állat az ő ura jószágában meg akar maradni, nevét és urának titulussát, az az nevezetit viselvén, ha valami jószág adatik neki az ő ura maradékitól, az ő jegy ruhája szerint élni és birattatni, ha minden hozzá tartozóval, semmit ki nem rekesztvén, holtáig bírni adatik. Miképpen a leán negyed fizetésben. Negyedszer, adósságoknak és károknak meg fizetésében annak felette patvarnak terhének tételében, nyelve vakságában, Király székinek és espán székinek meg törisinek fizetésében és egyéb ez féle dolgoknak és történeteknek meg fizetésében az ingó és adó marhák az ő igaz árok szerint és nem ez fellyül meg mondott intézés szerint böcsültetnek. Ötödször és utolszor határjárásban és igazétásban a köz bocs szokott lenni és ez illyen tekintetből, hogy a földek, erdők, berkek vagy rétek, vagy hegyek, a kik a peresek között forognak, valamennye girára ki terjezkednek, annye nemes emberrel vegye el, és övéjé tegye az, a kinek hitet itilnek WERBŐCZY első Decretomának száz és harminc negyedik részében. AZ DECRETOMNAK első részének vége.