Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)
HOGY FELES IGNEK JEGY RUH Aj A az uraknak gonosságért el nem vész Titulus CIIII. HA VALAMELY EMBERNEK AZ Ő GONOSSÁGÁÉRT, AVAGY EGYÉB VALAMI hűtlensígnek miatta jószágai törvén szerint el foglaltatnak (még ha a fejét vennék is), az ő felesige mind az által az ő jegy ruháját attól, a ki az jószágot bírja, mindenkor meg veheti, WERBŐCZY első Decretomának száz és negyedik részében. HOGY P AR ÁZN AS AGB A TALÁLTATOTT asszony állat az ö jegy ruháját el veszti. De nem az ajándok marhát Titulus CV. HoGY HA AZ ASSZONY ÁLLAT AZ Ő HITIT MEG SZEGI, MELLYEL AZ Ő urának tartozik, paráznaságban leleccik és az paráznaságban találtatik, az paráznaságnak okáért jegy ruháját el veszti, ha el válik az ura tőle. Ha kedeg az asszony állat halált szenved is, de az ajándok el nem vész azért tőle, az az a paraffernum, mellyet az mennyegzőnek idején az szülei, avagy attyafiai, avagy kedig az ő ura adott neki, hanem magzattyára száll, vagy kedeg a kinek testamentom szerint haggya. Ha kedeg magzati nem lesznek, az ő attya fiaira száll. De ha az paráznaságnak utánna az ura esmerendi őtet, az jegy ruhát is meg nyeri, sem kedeg osztán meg nem ölheti, még ha másszor paráznaságban leli is, mert az első vétkét el engette, WERBŐCZY első Decretomának száz és ötödik részében. ATYAFIAK KÖZT VALÓ HÁZASSÁGRÓL, mely tudván, avagy tudatlan leszen Titulus CVI. HÁZASSÁG ATYAFIAK KÖZÖTT TUDATLANSÁGBÓL VALÓ, MIG EGGYÜTT lesznek, ha gyermekek leszen, atyai, az anyai jószágban azonképpen törvén szerint valója teszi, mint ha törvén szerint való házasságból születtek volna, még ha egy mástól őköt el választanák is, az asszony állat is mind jegy ruháját, mind ajándokát az ura jószágából meg veheti. Ha kedeg tudván, és az ő attyok fiainak, kik az jószágba következendők, tilalmoknak ellene a vérek egybe házasulnak, a ki gyermekek leszen, a jószág rajok nem száll, hanem a vérre, a kik következők voltak az jószágban, az az, a kikre nézett az jószág, még ha pápa törvén szerint valója tenné is, az törvén szerint való tételnek is nincs helye és ereje. Mert az jószágnak következése az nemzetsig szerint való atyafiakra niz, és ha atyafiak nem lesznek, királyra száll, és az asszony állat annak felette jegy ruháját el veszti, csak az ajándokot veheti meg, WERBŐCZY első Decretomának 106 részében. MIKÉPPEN ES MÉRTETIK meg a rokonság közt való házasság, hogy tudván lött Titulus CVII. TuDVÁN VALÓ HÁZASSÁG LETEL KEDEG EBBŐL JELENTETIK KI, HA AZ házasságot az atyafiak avagy egyebek, az kikre az jószágnak következése níz, ellenzettek és meg híták. Avagy kedeg olyan közel való garádicsán lött volna az rokonságnak, hogy azoknak mind kettőnek esmeretivel lött volna. Mert az rokonság az szent regulának szokása szerint és ez országnak törvénye szerint negyed ízig az szent házasságot meg tiltja, WERBŐCZY első Decretomának száz és hetedik részében. HOGY AZ ROKONSÁGOK közt az tudatlanság az egyéb házasulásban törvén szerint valókat, tudván kedeg törvéntelen való magzatokat nemz Titulus CVIII. INNÉT KÖVETKEZIK, HOGY ROKONSÁGOK TUDATLAN EGYBE HÁZASULVÁN, törvén szerint való magzatokat nemzenek, tudván kedeg törvintelent, kit sem pápa, sem a fejedelem az atyafiak ellen törvén szerint valója nem tehet, mint az jószágba menésben. Hanem ha az jószág tisztán az fejedelemre nézne. Mert ha az fejedelemre nézendő lenne, a képpen valakinek és valami módon az fejedelem akarja, szabadon el hadhatja, WERBŐCZY első Decretomának 108 részében.
