Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

MINEMŰ HATÁR JÁRT LEVELEK jók és használnak és mineműk nem Titulus LXXXVI. EzT MEG KELL ÉRTENI, HOGY AZ HATÁROKNAK JÁRÁSIBAN ÉS AZ HATÁRJÁRT levelekben, mely­lyek az határ járásról íratnak, sok csalárdságok és nyilván való botránkozások szoktanak lennie. Mert némellyek üdvessi­gekről és tisztessigekről el feletkezvén, vévén az Király határ járt leveleit, avagy ez országbeli egyéb bírákét, kik e clausu­lával, tudni illik dicitus nobissal, kelnek és iratnak, és az határ járásnak executiójára és el járására Király emberét, avagy nádor espánét és valami káptolonnak avagy konventnek bizonságul való emberét, kik ki bocsájtatnak, pinzzel avagy aján­dékkal meg ferteztetni, és azoknak relációjára, az az az el járt dolognak be mondására olyan határ járt levelet, az mineműt akarnak, ok levélnek szokása és moggya szerint ő magok felől avagy magoknak íratnia és az káptolontól avagy konventtől (az más fél, tudni illik, kinek földeit el járnia hamissan be mondták, mindenestül fogván nem tudván), magoknak ki vön­nie, és az leveleket annak utánna nálok el titkolni. És az határ járást tíz avagy tizen hét, és azonközbe húsz és több esztende­ig hallgatásnak veszteglésével el mulatnia. És annak utánna talántán immár az Király avagy káptolon és konvent emberi, de még az határos szomszédok is, kiknek nevei csalárdul az határjárt levelekben íratván volnának, az határ járást nyilván és közönsigesül törvin szerint el járnia. És ezen képpen sok földeket hamissan és csalárdsággal magoknak gyakran szoktak tulajdonéjtania, kiknek kárhozatos nyeresiggel hogy utok be rekeszthessék és az igasság az levelekből ki nyilatkoztassék, az ország bírája által és azoknak ítílő mesteri által, ez féle határ járt levelek, akik dicitur nobissal kelnek ki, valami Király emberének, vagy nádor espánénak és káptalanénak, vagy konventének mondássára írattattak, mindenkoron szorgalma­tos kérdéssel, gonddal és szorgalmatossággal meg kérdettessenek és rostáltassanak. Ez azoknak éléséről igasság kérdettes­sék, tudni illik, ha a határ járás léteinek utánna azon határ járt leveleknek erejével az földeknek uraságát és élését, kik az le­vélbe meg jelentetnek, az fel peres valamikoron tartotta és bírta volna. És ha az meg bizonyoltatik, hogy az fel peres sem­mi élést és uraságát nem vötte, és urasága sem volt benne, tehát nyilván való, hogy az leveleket méltatlanul és ez országnak igaz folyásának ellene szereztették és íratták és ez dolog által az levelek erőtelenek lesznek. Határ levélnek kedeg az oly­nak, mely törvin folyásából vagy törvin szerint való határ járásból a két fél közöttök rá engedvin, továbbá vallásból, vagy egyenessigből, vagy köz és szokott Király embere vagy nádor espán embere és valamely hiendő helnek embere által lött volna és Király adományából költ volna, mindenkor helye vagyon. Az határoknak folyási is és el választási, avagy el jegy­zési akár mely törvén szerint való magyarországi Királyoknak adomány levelében meg írattak és jelentettek, mindenko­ron meg tartatnak. És ezt bizonnyával úgy értsed, ha az adománnak és az határ el választásnak utánna ez féle földek, avagy faluk más és külömb külömb földekre, avagy falukra nem voltak osztattak, avagy határul, élés és urasága által el választat­tak, WERBŐCZY első Decretumának nyolcvan hatodik részében. MIT KELL ÉRTENI AZ FÖLDEKRŐL, kik folyó vizeknek nagy áradása és ereje által el vonyattattak Titulus LXXXVII. FoLYÓ VIZEKNEK EL VÁLASZTÁSIVAL, VAGY OSZLÁSIVAL SOK keréjtett és mező városoknak, faluknak és telekeknek határi és határoknak folyási környékeztetnek és egyenlőven berekesztetnek. Ez féle folyóvíznek kedeg ára­dásának és erejének általa gyakorta földeknek, réteknek és erdőknek nagy rézsei el haséjtatnak és az más szomszéd vára­soknak, vagy faluknak részre választatnak. Mert az folyó víznek új folyamatjának hertelensige és ereje az ő szokott folyá­sából és menetiből más új folyásra gyakorta szokott szegnie és mennie. Honnat némellyek áléjtották és vélték ez féle földe­ket, réteket és erdőköt, tudni illik, mellyek az víz folyásnak és menetinek el választásából más szomszéd varasnak, avagy falunak része felé szakattak, és hogy annak utánna ahoz a várashoz, vagy mező várashoz, avagy faluhoz nézendő és tarto­zandó volna, mondván az ő határokot az víznek folyásának általa arra menni. Kit nem kell úgy érteni és tartani, mert ez­képpen sok csalárdságok lesznek, és az vizek, avagy folyó vizek titkon való csatornáknak általa és kicsin állásokon, vagy gátoknak töltéséből folnia bocsátatnak, és az ki akarja, oda az helre veszi, az hová akarja. Mely dolognak általa, hogy más­nak földei, erdei és rétéi könnyen el tulajdonéjtatnának. Azonképpen az ellenkező vélekedés úgy értessék revideden, hogy az folyó víznek új folyamattya az régi határt el nem haséjtja, sem az vizén való jövedelmét el nem veszi az első urától, még ha a víz az ő folyását másvá változtattya is. Hanem mind erdők, rétek és földek csak azé lesznek, az kié annak előtte voltá­nak, és kinek békességes urasága benne volt. Innét vagyon az, hogy némellyek az gátokat és töltéseket az ő földüknek, ré­teknek avagy erdejeknek oltalmáirt más földein és határin engedik, és tartoznak tétetnie, hogy tulajdon földeiben és hatá­riban az víznek áradásának és erőssiginek általa kárt ne valljanak. De maga ez által, az idegen földeket magoknak tulajdo­néjtania nem értetnek. Hasonlóképpen molnoknak [malmoknak] töltését és gáttyát más emberföldére is szabad ragaszta­ni, csak hogy ez féle töltés az más félnek nyilván való kárt ne láttassék hoznia. Mert ennek általa sem az folyó víz, sem ke­deg másnak földe el nem vétetik, és tulajdonéjtatik, hanem nyilván az ő igaz urának mindenkor meg tartatik, WERBŐCZY első Decretomának nyolcvan hetedik részében.

Next

/
Thumbnails
Contents