Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

Ugyan ezt kell az király consensusáról is érteni, hogy az más félnek magva szakadván, az consensus, mely akkoron az adománnak ereit tartja és következendő képpen az vallás az mely az consensusban be íratván vagyon, esztendeiglen törvén szerint való iktatást kíván, WERBŐCZY első Decretomának ugyan azon hatvan harmadik részében. MI LEGYEN AZ király consensusa Titulus LXIIII. KlRÁLY CONSENSUSA SEMMI NEM EGYÉB, HANEM VALAMELY jószágnak el idegenéjtésének ő felsíginek rá való engedelme. Mellyel LAJOS Király ideitől fogva (ki URUNK születése után ezer három száz és ötven eggy esztendőbe regnált) ez mostani időbe élőnk. Hogy minden uraknak és nemesseknek, kiknek magok szakad, vagy csak eggy szeműre jutnak Király engedelmi nélkül az ő jószágokról semmit nem szerezhetnek, és testamentomot sem tehetnek, de mindjárt Királyra száll. Ez fejedelem idejének előtte kedeg minden százlós és nagyságos urak és nemessek az ő jószágokot még ha magva szakatt volna is valamelyiknek, akarattya szerint, Királynak minden consensusa nélkül szabadon el hagyhatta. És csak azoknak jószágok foglaltatott Királynak, kik mindenestől fogva meg fogyatkoztak törvén szerint való örököstől és successortól, és testamentom nélkül meg holtának, WERBŐCZY első Decretomának hatvan negyedik részében. MELY VALLÁSOK SZŰKÖLKÖDNEK király engedelmi nélkül, avagy consensusa nélkül és mellyek nem Titulus LXV. KlRÁLY ENGEDELMI NÉLKÜL SZŰKÖLKÖDNEK MINDEN EGGY SZEMÍLYEK, az az, kinek több nemzetsige nincs. Avagy magva szakadáshoz közelgető urak, és nemes emberek vallási mind örök áron el adásban, mind száloglatban. Mert ha Király consensusa rajta nem leszen, erőtlen marad. Ha kedeg olyak között leszen az vallás, kikről egy másra szállana az jószág, nem szükség az Király engedelme arra, WERBŐCZY első Decretomának hatvan 5. részében. MI LEGYEN AZ CONTRACTUS, az az jószág felöl való, egy mással való kötés és mikor szűkölködik törvén szerint való iktatás nélkül Titulus LXVI. KöTÉS VAGY ATYAFIÚ FOGADÁS, SEMMI NEM EGYÉB, HANEM VALAMELY szemil, ki törvin szerint való örököstől meg fogyatkozott Király engedelmiből mást az ő jószágába bele bocsát, mely kötés bátor Király engedelmivel és sokasodó szemilyeknek vallásával meg erősöltessék, de mégis törvin szerint bele kell iktatni magát esztendeig annak jószágába, az kinek magva szakad. De ez alatt, az az, míg bele iktatja magát az jószágot kezébe veheti mint osztozó attyafiájét. De Király bocsátása nélkül és engedelmi nélkül az jószágnak uraságába nem mehet ő maga. Mert az olyan jószág mindjárt az fejedelemre szállott volna. Továbbá fiat senki nem fogad vér ellen, és Király engedelmi nélkül, mert az igaz és törvén szerint való örökösök és successorok éltében az atyafiúi avagy fiúi fogadásnak nincs helye. De azok el fogyatkozása után, az fogadott atyafi avagy fiú ez féle következésnek erejét az jószágoknak rája való szállásában meg nyeri, WERBŐCZY első Decretomának hatvan hatodik részében. Továbbá kötés magoknak való két szemil között ki lészen, Király engedelmivel meg erősöltetett, azonnal osztozó attyafiának erejét veszi. Mert azoknak jószágok Királyra nem szállnak, hanem szabadon Király engedelmi nélkül, mind együtt, avagy kedeg külön külön eggyik az másik terhét egy más akarattyából rá veheti és az jószágot el adhatja. Ha kedeg efféle el adás és a más félé engedelme a Király engedelmit elől veszi, tehát az Király consensus levelében mind az két levelet be kell írni, az az mind az attyafia engedelmét, és mind az el adást. Ha kedeg a Király engedelme után leszen, eféle atyafiú engedelme, nem szüksig arra osztán a Király engedelme a táblán. HOGY JÓSZÁGNAK URAS ÁGÁT valakinek bírnia két kippen mondatik, és végében való kötisröl Titulus LXVII. JÓSZÁGNAK URASÁGÁT VALAKINEK BÍRNIA KÉT KÉPPEN MONDATIK. Eggy kippen, mikor valaki valamely jószágoknak békességes uraságát mind haszna vételében, mind kedeg jobbágyoknak, szolgáltatássoknak általa nyilván bírja és ez képpen való bírás közönsíges és mindeneknek nyilván való. Más képpen kedeg jól lehet az jószágot más attyafiú bírja, de ha az megzat nélkül meg hal, az más osztozó atyafiú azonnal, minden iktatás nélkül az jószágba bele száll, ki az ő attyafiának felesigit (míg az ő ura nevét viseli) azonképpen leányit házasságoknak ideiglen mindenkor tisztessiggel el kell tartani és el kell házaséjtani, még az felesigit is, ha akarja, és jegy ruháját és ajándokát tartozik meg adni. Az egybe kötésben az az mikoron két idegen egybe köti jószágát, ugyan illyen mód tartatik abban is. De az ollyan atyafiaknak jószá-