Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)
pánnak és szolga bírónak az jobbágyi díján, ha kedeg az intésnek utánna jobbágy el futna, hát az bírónak és az polgároknak meg kell eskenniek, hogy meg nem foghatták, mert ha meg nem eskesznek, díját meg kell adniok, mert az parasztot az ki így el fut, valahol találhatja, meg foghattya, és minden marhájával az első helyre viheti, ahol kedeg az espánok ez féle execucióra elegek nem volnának, az illyen fizetist az espán és vice espán levelével még az polgároknak tartásával is meg vehetik, ha penig ez féle hatalmat az espánok, vice espánok és szolga bírák mívelnének, az egész nemessig illyen módon el járhat benne mint fellyül meg írtuk, ahol a jobbágyok dolgáról irunk, LÁSZLÓ Király hatodik Decretomának 15. részében. KIRÁLY AZ Ő SZABAD VÁRASIT szabadságokba meg tárcsa Szabad várasokat, Királyét ő felsége az ő szabadságokban meg tárcsa, és az válcság helyek az ő ez ideiglen való szokásokban és erkölcsükben maraggyanak meg, LÁSZLÓ Király negyed Decretomának 23. részében. Az LÁSZLÓ Király első Decretomának tizedik részében azt végezték volt, hogy ha valamely per ebből támadna, az ő privilégiomok szerint az ő törvénye szerint való bírájok előtt követnék. Az harmad Decretomba kedeg 33. részében ezt végezték, hogy ő felsége meg látván az ő jussokat, az az, az két fél okát, csak ő felsége vigezze el. SZABAD ESPÁNOKNAK nevezetekről Szabad espánnak neveztetnek nemessek és minden jószág bíró emberek, és ok levelesek, kiknek hatalmok vagyon ő magoknak az gonosz tevő embereknek meg büntetés in, ezek akarattyok nélkül az törvin székbe sem tartoznak be menni, ha kedeg ez féle gonosz tevő embereket, kiket ő magok meg fognak, el bocsáttyák, dijokon maradnak, kiknek két része az bíróé, harmada az peresé, annak felette tisztektől meg fosztatnak, és soha ez féle tisztre nem veszik. Ezen kínnal az espánok, vice espánok és szolga bírók büntettetnek, kik ezt teszik. LÁSZLÓ Király második Decretomának tizen nyolcadik részében. SZALAGOS JÓSZÁGNAK MEG váltásáról Szálagat ha ki meg akarja váltani, és szalagos levele nincs, az más fél ha azt mongya, hogy nem szalagba vagyon nála, hanem örökbe, tehát az terminuson, az az, az hagyott napon, kit neki hadnak, az ő okát tartozzék elő vinni, ezt ez vigezést tötte LÁSZLÓ Király az táblán, az Toldi urak periben, kit indéjtottak volt váradi káptalannál, Harsán felől. SZALAGBAN VALÓ KÖTELES jószágról S zálagba valamely jószág köteles, ha az usorát, az az kinél vagyon, az más fél törvin szerint rá keresi és az ő pénzét nem akarja fel venni, vagy ha vesz is, az jószágot meg nem aggyá, és meg nem ereszti, de az pert octávára halasztja, első octáván az pernek el kell végeztetni és úgy kell itiltetni, hogy az jószág minden fizetis nélkül meg eresztessik, és a bíró által meg adassék, és annak felette az usorás annye pinzen maraggyon az más félnek, mennyibe az jószág neki köteles volt, LÁSZLÓ Király első Decretomának hatvan kettődik részében. LÁSZLÓ Király ötödik Decretomának hetedik részében azt írják, hogy minden szálogról való pereket meg itilhetnek vármegye székin is, száz forintig. De terh nélkül kérdés képpen azért Király udvarába vehetik. SZOLGA BÍRÁKNAK meg bántássáról mikor jobbágyot követnek Szolga bírákat ha ki meg bánt, mikor jobbágyot követnek, vagy az el menő jobbágy felől törvint tesznek, ugyan azon büntetéssé, mint az káptalan embere felül írtunk, LÁSZLÓ Király ötödik Decretomának tizen hatodik részében. EGYHÁZI ÉS PARASZTI személyek között való szerzésekről és kötésekről Szerzések és kötések egyházi és paraszti személy közt, jelesben jószág felől, mely Királyra szállana, semmik legyenek, hanem ha az egyházi szemil pinzt adott volna hozzá, azt meg aggyák, és az jószág meg szabadullyon, LÁSZLÓ Király harmadik Decretomának hatvan ötödik részébe.
