Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)
TÖRVÉN HÁZNAK AJTAJÁNAK örizísíröl T örvin háznak ajtaját nádor espán embere vagy iudex curie embere, kit magyaról ország bírájának hínak, őrizze és senki be ne merjen menni, hanem csak az kit az be bocsát, LÁSZLÓ Király első Decretomának negyven kettődik részében. AZ KI TŐRREL embert öl Tőrt ki vonván ha ki embert öl, törvén szerint való ítílet szerint tömlecbe vettessék, és minden jószága hárma osztassék, szőlei, marhái és szolgái, kiből két része az meg ölt ember attyafiának adassék, az harmad része kedeg az gyilkosnak, fiainak és felessiginek, ha kedeg száz tíz pensával (mely pensának mindenik negyven pinzt teszen), kevesb jószága leend, szabadságát el veszesse, SZENT LÁSZLÓ Király második Decretomának hetedik részébe. NEMESSEK ÉS SZABAD VÁRASBELI polgárok között törvin mint szolgáltatik Törvény nemessek és szabad várasbeli polgárok között így szolgáltatik, ha valamely varasnak vagy valamel polgárnak jószága leend, valamely vármegyében és az jószágból valami nemesnek kárt teend, ha kisseb hatalom, hát azon vármegye espánnya előtt tartozik keresni, ahol az jószág vagyon, ha kedeg jószága nincsen, tehát egy szemilyt vagy kiváltképpen való személyeket az ő bírája előtt, az egész várast kedeg vagy az váras az nemest nagyob hatalomért, vagy jószágért törvin szerint való hivatal lévén, az personalis presencia [személyes jelenlét] előtt, de maga két száz forintnál többen nem marad. Ha kedeg nemes házra nemes felől vagyon az dolog, vagy nemes embernek veressigirt, sebhetissiről, meg fogássáról, meg ölésérői, capitalis sentencián, az az fein jószágán, és mind jószágának és ingó marhájának el vesztésén marad, aki az dolgot tötte. Ha penig valamely polgárnak szőleje vagy egyéb öröksíge vagyon, valamely nemes ember földen tehát az öröksíg felől vagy ha abból kárt teszen, ugyan azon nemes ember előtt kell törvint állani, LÁSZLÓ Király harmadik Decretomának harminc nyolcadik részében. AZ KIRÁLY HOGY MINDEN tisztre magyarokat válasszon Tiszttartókat Király minden tisztre magyarokat válasszon, LÁSZLÓ Király második Decretomának hatvan nyolcadik részében. TISZTTARTÓK KIK AZ Ő TISZTEKBŐL valami kárt és hatalmat tesznek ICirály tiszttartói és minden uraké és nemesseké, valaminemű kárt és hatalmat tesznek az ő tisztekből és urok hatalmával, az urok az kárt és az hatalmat az önnön jószágokból tartoznak meg fizetni, magokat hitekkel meg mentvén, az után az féle kárt és fizetésseket az tiszttartókért, az tiszttartókon, ha ingó marhája és jószága nincs, nemességnek szabadsága meg nem oltalmazván, még házokban is meg foghattyák és hatalmok vagyon rajtok meg venni, LÁSZLÓ Király első Decretomának húszon negyedik részében, mint meg vagyon irván Werbőczy első Decretomának is negyven nyolcadik részébe ugyan ezen módon. TISZTTARTÓKRÓL, KIK oktalanságok miatt vég várakat el vesztettének Tiszttartókkal, kik vég várakat el vesztenek tunyaságok miatt, vagy oktalan tartásokból, Király az urak engedelmi nélkül kegyelmet ne tegyen, hanem őket az ő bűnök szerint erossen meg büntesse, LÁSZLÓ Király harmadik Decretomának negyven kettődik részébe. TISZTTARTÓRÓL, KINEK tisztikoron ura hütlensigen esnék Tiszttartó, kinek tisztikoron ura hűtlensigben esnék, az ő urának várait erossen oltalmazván, Királynak és mind ez országnak ellene adván, hűtlensignek nótájával meg nem fékétől. De a kárt, kit tenne, tartoznék meg fizetni. Ha kedeg az tiszttartó az után állana urához, hogy az ura hűtlensigbe esett volna, és valami vár tisztet nyerne tőle, az ez articulus neki ne használhasson, de ugyan azon hűtlensiggel kárhoztassék ő is, LÁSZLÓ Király harmadik Decretomának negyven hatodik részében.
