Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)
BIZONYOSSÁ TÉTELLEL VALÓ hivatal Bizonyossá tétellel való hivatal akár minemű dologban minden rendelés szerint való bírák, bánok, és erdélyi vajda pecséti által meg lehet, és ki szármasztathatik LÁSZLÓ Király első Decretomának ötven harmadik részébe. Az mely hivatalt ez képpen írnak, ez embernek engedelméből, akarattyából, értékeléséből, annak az bíró soha helt ne aggyon, hanem ha az gonosz tevő embert, az az ember segítsígivel, tanácsával bírna, és égisz háza népét igazgatná és oltalmazná, LÁSZLÓ Király első Decretomának ötven hatodik részébe. HIVA TAL LEVELEKNEK ki kelésséró'l Hivatal levelek mindenkor az datum szerint az ő helyeken írassanak, még ha az iudiciális ki osztásban valamellyik fél az peressek közül ott nem lehetne is, mind azon által az mester vagy az scriba az másod, vagy harmad ki osztásban helyére írja, tudni mint elől vagy közebben, és az lajstroma mind az octava végéig maraggyon, második oktáván kedeg, ha akarják, ismég iudiciálist irathatnak, hogy az más félt per non venientiam [meg nem jelenés miatt] meg terheséjthessék, vagy az pert valamely meg holt embernek maradékjára szálléjthassák, LÁSZLÓ Király negyed Decretomának negyedik részében. KIRÁLY HOGY TANÁCS NÉLKÜL senkit hűtlenné ne vessen Hűtlenné az Király, az urak és ország nemessinek tanácsa nélkül senkit ne vessen, LÁSZLÓ Király első Decretomának tizen harmadik részébe. TÖRVÉN SZERINT VALÓ idézésről Idézet akár jöjjön be, akár ne, de az törvén szerint való idézessek és törvén napok be telvén és az fel peres az bírságokat ki szedvin, az espán, vice espán és szolga bíró az perekben, kik ő előttök forognak, és az ő székiket illetik, az fel peresnek, az al peres felől, vég törvént tegyenek, és az bírságnak harmad részét az peres félnek, két részét magoknak meg vehessék, úgy vettessenek fel és az lajstrom szerint ipitessenek, LÁSZLÓ Király első Decretomának hatvan harmadik, és második Decretomának tizen kettedik részébe. ÉPÜLÉST AZ PARASZT ember kit másvá bocsátnak lakni el ne vigye Épülést, házat, sövényt az paraszt ember, kit el bocsátnak másvá menni, el ne vigye, ha erővel vele öszve el viszik, mert az ura, ki el viszi az káros ember ellen száz forinton marad, a bíró között és az peres között egy aránt osztatik, LÁSZLÓ Király másod Decretomának húszon eggyedik részébe. ITILŐ HÁZBAN SENKI HOGY be ne merjen menni Itilő házba senki be ne merjen menni, ha nem ha csak kit hínak és kit nádor espán embere, vagy Király udvarbírája embere, tudni mint az ajtó tartó be bocsát, LÁSZLÓ Király első Decretomának 42. részébe. ITILT LEVELEKET AZ MESTEREK az törvénben tartozzanak el olvasni Itilt leveleket az mesterek az törvénben tartozzanak el olvasni és nem értőknek meg magyarázni, az kiket kedig az octáván el nem végezhettenek, az Király tanácsában ugyan azon hites assessorok előtt el olvassák, és ha az eskütt szék ülők az ő sentenciájok szerint jóvá haggyák, ugyan azon szék ülők előtt az mesterek magokat alá írják, és készeket rája vessék, LÁSZLÓ Király negyedik Decretomának tizen eggyedik részében. ITILŐ MESTEREKNEK ÉS egyéb assessoroknak esküvésekről Itilő mesterek, assessorok, prelatussok, bárók, kiknek az törvénben kell lenniek, azon módon, mint Rákoson el végezték, meg kell eskenniek, hogy kedveskedésből, vagy gyűlölségből meg ne rontassanak, az ajándokot azért el vehetik, de ha hamisnak találtatnak, mind fejektől és mind jószágoktól meg fogyatkoznak. És hogy paraszt nemből nemzetett, mesterségnek tisztit ne viselhesse és soha paraszt nemből protonotarius ne választassák, LÁSZLÓ Király harmadik Decretomának negyedik részében.