Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Zemplén megye 1773-1808, 2. (Budapest - Miskolc, 1998)

Jegyzetek

629. Az Y forrás a következőképpen adja meg a hívek számát: "1 tan., 150 réf., 6 rk., 18 gk.,. 175 fő". Ma Szlovákiához tartozik Bara néven. 1920:Vel'ká Bara, 1960:Vel'ká Bara (Nagybári) + Malá Bara (Kisbári) = Bara. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 630. A "p" forrás Nagy- és Kiscigándban együtt ír le 3 rk hívőt. Az "r" és az "R" Nagy- és Kiscigándot egy faluként hozza, s a hívek számát is egyben adja meg. Az Egri egyházmegye schematizmusa is együtt hozza a református hívek számát Kis- és Nagycigándon. Ma Cigánd. 1923:Nagycigánd + Kiscigánd = Cigánd. 631. Az "r" forrás a következőképpen adja meg a hívek számát: "8 rk. (sic) háza nép". Az „R" forrás adatának fényében ez arra utal, hogy a 8 rk család kivételével a többi lakos református volt. Ma Szlovákiához tartozik Vel'ky Hores néven. 1920:Vel'ky Gyres, 1948:Vel'ky Hores. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 632. Az "r" forrás a következőképpen adja meg az árva egyház híveinek számát: "15 házi gazda ref. Isteni tiszteletre mindenki oda jár, ahova tud". Ma Szlovákiához tartozik Vel'ky Kamenec néven. 1920:Vel'ky Kevezd, 1948:Vel'ky Kamenec. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 633. Kossuth: Egy kúriát tartozékaival együtt birtokolt (Id. "B" forrás). Ma Szlovákiához tartozik Vel'ké Raskovce néven. 1920:Vel'ké Razkovce, 1927:Vel'ké Raskovce. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 634. A „p" forrás Kis- és Nagyrozvágyot együtt hozza, az 51 fős rk lakosságot Kisrozvágynál tüntettük fel. 635. A predium Nagyrozvágyhoz való besorolása a "V" és a "B" források alapján történt. Járási besorolása a "t" forrás hiányában Nagyrozvágy alapján történt. Vályinál a Bodok névváltozatot lásd Rozvágy és Nagyrozvágy címszók alatt. Lokalizálva Magyarország földrajzinév-tára BAZ megyei kötet G 31. szelvénye alapján. A forrás leírta Bodolyó-rét részben átnyúlik Pacin területére is. 636. Az "r" forrás a következőképpen adja meg a hívek számát: "14 házi gazda". A nagytárkányi plébános neve Nagy-Slofárik István (Id. "B" forrás). Gr Dőry húgával egyetemben: legeltetési, faizási és makkoltatási szabadságot bír (Id. "B" forrás). Ma Szlovákiához tartozik Vel'ky Trakany néven. 1927:Vel'ky Tarkan, 1948:Vel'ky Trakany. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 637. A vélhetően predium Nagytárkányhoz való besorolása az "L" forrás alapján történt. Járási besorolása a "t" forrás hiányában Nagytárkány alapján történt. A rendelkezésre álló források alapján lokalizálása nem volt lehetséges. Meg kell jegyezni, hogy a Salamon/L, mivel jogállás nélkül szerepel, az Ung megyebéli Salamon falura is vonatkozhat, mely közvetlenül a zempléni megyehatárnál feküdt. 638. Az "r" forrás a következőképpen adja meg a hívek számát: "119 réf., 76 rk., 105 gk., 300 fő". A sárosnagypataki plébános neve Györki István, és a kilenced fele az övé (Id. "B" forrás). A Kozma fivérek anyja Izsépi Zsófia (Id. "B" forrás). Az "n" forrás népszámlálási adatai Csörgő prédiummal együtt értendőek. Ma Szlovákiához tartozik Trna néven. 1920:Vel'ká Torona, 1948:Vel'ká Trna, 1964:Vel'ká Trna (Nagytoronya) + Malá Trna (Kistoronya) = Trna. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 639. Ma Szlovákiához tartozik Oborín néven. 1904:Mészpest, 1920:Kucany, 1960:Kucany (Mészpest) + Oborín (Abara) = Oborín. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 640. Az "r" forrás a következőképpen adja meg a hívek számát: "1 rk. (sic) ház nép". Az „R" forrás adatának fényében ez arra utal, hogy a 8 rk család kivételével a többi lakos református volt. Ma Szlovákiához tartozik Strázné néven. 1873:Őrös, 1920:Strázné. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 641. A predium lokalizálása a Magyarország távolsági térképe Bp. 1897. (197. szelvény) alapján történt. Almásy fivérek: Közös birtoklás (Id. "B" forrás). A "B" forrás egyik helyen faluként hozza. 642. Az "R" forrás szórványként hozza. 643. Az "r" forrás a következőképpen adja meg a hívek számát: "3 háznép rk (sic).". Az „R" forrás adatának fényében ez arra utal, hogy a 8 rk család kivételével a többi lakos református volt. Az "R" forrás szórványként hozza. Ma Szlovákiához tartozik Bodrog néven. 1943:Pálfölde + Bodrogszentmária = Bodrogszentmária, 1948:Svatá Mária pri Bodrogu, 1960:Bodrog. 19201938:Cs, 1938-1944.MO, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 644. Az "r" forrás a következőképpen adja meg a hívek számát: "sokkal többen a Cathol-nál, Oroszoknál a reformátusok". Vályi Kisfalud pusztát Perbenyik határában írja le: "... van hozzá