Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Zemplén megye 1773-1808, 2. (Budapest - Miskolc, 1998)

Jegyzetek

ismer, de a tényleges ismertetés Bácska címszó alatt. A bottyáni plébános neve Kováts Ádám, aki a plébániai telket bírta (Id. "B" forrás). Ma Szlovákiához tartozik Backa néven. 1920:Backa. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 571. A predium Bácskához való besorolása az "L" forrás alapján történt. Járási besorolása a "t" forrás hiányában Bácska alapján történt. A rendelkezésre álló források alapján lokalizálása nem volt lehetséges. 572. Az "R" forrás a Zempléni egyházmegyéhez tartozó Kistárkány filiájának hozza, és a következőképpen adja meg a hívek számát: "7 jó házas gazda réf.". Vályi a falut kétszer írja le; egyszer Bell, másszor Bély nevezet alatt tót, illetve magyar lakossággal. A nagytárkányi plébános neve Nagy-Slofárik István (Id. "B" forrás). Ma Szlovákiához tartozik Biel néven. 1927:Biel', 1948:Biel. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 573. Az "r" forrás a Zempléni egyházmegyéhez tartozó Szőlőske filiájának hozza, és a következőképpen adja meg a hívek számát: "81 réf., a többi Orosz és Catholikus". Az "R" forrás szórványnak írja le. Ma Szlovákiához tartozik Streda nad Bodrogom néven. 1927:Streda nad Bodrogom (Bodrogszerdahely) + Klín nad Bodrogom (Bodrogszög) = Streda nad Bodrogom. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 574. A kocsma Bodrogszerdahelyhez való besorolása a "p(gk)" forrás és térkép alapján történt. 575. Az "r" forrás a Zempléni egyházmegyéhez tartozó Szőlőske filiájának hozza, és a következőképpen adja meg a hívek számát: "71 réf., 3 más vallású = 74 fő". Az "R" forrás szórványnak írja le. Ma Szlovákiához tartozik Streda nad Bodrogom néven. 1920:Klín nad Bodrogom, 1960:Klín nad Bodrogom (Bodrogszög) + Streda nad Bodrogom (Bodrogszerdahely) = Streda nad Bodrogom. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 576. Az "r" forrás a következőképpen adja meg a hívek számát: "9 ref. gazda". A Tanulmányi Alap gr Klobusiczky Antal kezelésében (Id. "B" forrás). Ma Szlovákiához tartozik Bol' néven. 1927:Bol'. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 577. Az "r" forrás a következőképpen adja meg a hívek számát: "72 ref. gazda". A borsi uradalom része (Id. "B" forrás). Ma Szlovákiához tartozik Borsa néven. 1920:Borsa. 1920-1938:Cs, 19381944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 578. A vendégfogadó Borsihoz való besorolása a "t" forrás járási és elnevezési azonosságának alapján történt. 579. Az "r" forrás a Zempléni egyházmegyéhez tartozó Kistárkány filiájának hozza. Az "R" forrás a következőképpen adja meg a hívek számát: "Sokkal több benne a Református, mint a más vallásúak. Járnak még templomba Salamonra (Ungi em) is". A bottyáni plébános neve Kováts Ádám (Id. "B" forrás). Ma Szlovákiához tartozik Bot'any néven. 1904:Battyán, 1920:Bot'any. 19201938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 580. Buró predium a Kassai százéves egyházmegye ... II. 483.p. és Thiele III. 283.p. szerint Bottyán filiája volt, Bottyánhoz történt sorolása ezek alapján történt. A Kisdobrához tartozó malommal együtt 5 fő lakta. A rendelkezésre álló források alapján lokalizálása nem volt lehetséges. 581. Az "n" forrás a népességi adatokat Kis- és Nagykamonya prédiummal együtt hozza. Ma Szlovákiához tartozik Budkovce néven. 1920:Budkovce. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 582. Az első katonai térképfelvétel XXVI 8. szelvényén a Butkától K-re lévő Butka m. feliratnál valószínűsíthető. 583. Az első katonai térképfelvétel XXVI 8. szelvényén Wagas W.H. felirat jelöli. 584. Vallásalap: A káptalani telek és erdő használata (Id. "B" forrás). Nedeczky János: legeltetési, faizási és makkoltatási szabadságot bír (ld."B" forrás). Pilisy László és István: Közös birtoklás (Id. "B" forrás). Ma Lácacséke. 1950: Cséke + Láca = Lácacséke. 585. Az "r" forrás a Zempléni egyházmegyéhez tartozó Kisbári filiájának hozza. A sárosnagypataki plébános neve Györki István, és a tizedet bírja (Id. "B" forrás). Ma Szlovákiához tartozik Cernachov néven. 1873:Csarnahó, 1920:Cernahov, 1927:Cernachov. 1920-1938:Cs, 19381944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 586. A "B" forrás egyike, amelyik birtokosként b Sennyeyt tünteti fel, faluként hozza. A predium népszámlálási adatait lásd Nagytoronya alatt. Kazinczy Péter: Szőlőket bír (Id. "B" forrás). Az "L" forrás kocsmával együtt (cum popina) hozza. Az első katonai térképfelvétel XXIV 9-10. szelvényén Felső Scergy és Also Scergy névfelirat szerepel egy lazán összefüggő nagyobb házcsoport mellett. A felső ÉK-re van Alsótól, a patak mentén, Alsó a patak és az út találkozásánál. Kocsmára utaló jel nincs. Ma Szlovákiához tartozik Cerhov néven. 1920:Cergov, 1927:Cerhov. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk.