Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Zemplén megye 1773-1808, 2. (Budapest - Miskolc, 1998)

Jegyzetek

350. Az "I" forrás csak Alsószitnicét hozza Sitnicze, illetve Zitnicza névalakok alatt. Ma Szlovákiához tartozik Nizna Sitnica néven. 1873:Alsósitnyice, 1904:Alsóvirányos, 1920:Nizna Sitnice. 19201992:Cs, 1993:Sk. 351. Ma Szlovákiához tartozik Baskovce néven. 1904:Felsöbaskóc, 1920:Baskovce. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 352. Ma Szlovákiához tartozik Benkovce néven. 1904:Benkőfalva, 1920:Benkovce. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 353. Ma Szlovákiához tartozik Bzany néven. 1920:Bzany. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 354. Ma Szlovákiához tartozik Borov néven. 1920:Borov. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 355. Ma Szlovákiához tartozik Brusnica néven. 1873:Brusnyicza, 1904:Borosnya, 1920:Brusnica. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 356. A Keglevich-féle sztropkói uradalom részeként a család megosztás nélkül, közösen birtokolja (Id. "B" forrás). Ma Szlovákiához tartozik Bukovce néven. 1873:Bukóc, 1904:Kisbukóc, 1920:Zempltnske Bukovce, 1927:Malé Bukovce, 1968:Malé Bukovce (Kisbukóc) + Vel'ké Bukovce (Nagybukóc) = Bukovce. 1904:Kisbukóc + Nagybukóc (1873-1904: Sárosbukóc néven Sáros vm) egyesülve Zemplén vármegyéhez került. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 357. A "K" forrás Ágcsernőt és Cerninát egymással felcseréli; Csernyő névalakban hozza a Göröginy mellett fekvő Cerninát. Ma Szlovákiához tartozik Cernina néven. 1873:Cernyina, 1904:Alsócsemye, 1920:Cernina. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 358. Ma Szlovákiához tartozik Certizné néven. 1873:Csertész, 1904:Nagycsertész, 1920:Certiazne, 1927:Certizné. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 359. Ma Szlovákiához tartozik Cicava néven. 1920:Cicava . 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 360. Ma Szlovákiához tartozik Detrík néven. 1904:Detre, 1920:Detrík. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 361. A Keglevich-féle sztropkói uradalom részeként a család megosztás nélkül, közösen birtokolja (Id. "B" forrás). Kisdricsna vagy Zempléndricsna néven Zemplén vármegyéhez, Nagydricsna vagy Sárosdricsna néven padig Sáros vármegyéhez tartozó faluk sok szempontból egységet képeztek, melyeket Zemplén és Sáros vármegyék határa választott el egymástól. 1873-tól Zempléndricsna és Sárosdricsna (1904:Nagyderencs, 1920:Vel'ká Driecna) néven Zemplén vármegyéhez tartoztak. A "p(gk)" forrás a két falurész adatait együtt, Sáros megyénél hozza, a görög katolikus hívek számát 250 főben adva meg. Ma Szlovákiához tartozik Vladica néven. 1873:Zempléndricsna, 1904:Kisderencs, 1920:Malá Driecna, 1960:Malá Driecna (Kisderencs) + Vel'ká Driecna (Nagyderencs) = Driecna, 1965:Driecna + Nizna Vladica (Alsóladács) +Vysná Vladica (Felsőladács) + Suchá (Szárazhely - Sáros vm) = Vladica. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 362. Ma Szlovákiához tartozik Vysné Ladickovce néven. 1904:Felsőlászlófalva, 1920:Vysné Ladiskovce, 1927:Vysné Ladickovce. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 363. Ma Szlovákiához tartozik Vysná Olsava néven. 1873:Felsőolcsva, 1904:Felsőolsva, 1920:Vysná Olsva. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 364. Ma Szlovákiához tartozik Vysná Sitnica néven. 1873:Felsőszitnyice, 1904: Felsővirányos, 1920:Vysná Sitnica. 1920-1992:Cs,1993:Sk. 365. Ma Szlovákiához tartozik Giglovce néven. 1920:Giglovce. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 366. Ma Szlovákiához tartozik Girovce néven. 1904:Gerlefalva, 1920:Girovce. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 367. A "V" forrás szerint Vitezóc predium Göröginye része. Ma Szlovákiához tartozik Ohradzany néven. 1920:Ohradzany, 1965:Ohradzany (Göröginye) + Sopkovce (Szopkóc) = Ohradzany. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 368. A predium Göröginyéhez tartozását az "n, V, L és B" források is jelzik. Járási besorolása a T forrás hiányában Göröginye alapján történt. Vályi Göröginye címszó alatt a következőket írja: "... vagyon határjában egy Vittczócz nevű pusztában lévő erdőtskében G. Csáky Uraságnak szép mulató helye 369. Ma Szlovákiához tartozik Dapalovce néven. 1904:Gyapár, 1920:Dapalovce. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 370. Vályi kétszer írja le ugyanezen név alatt. Ma Szlovákiához tartozik Durdos néven. 1927:Dzurdos, 1927:Durdos. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 371. Ma Szlovákiához tartozik Habura néven. 1904:Laborcfő, 1920:Haburíe, 1927:Habura. 19201992:Cs, 1993:Sk. 372. A Keglevich-féle sztropkói uradalom részeként a család megosztás nélkül, közösen birtokolja (Id. "B" forrás). Ma Szlovákiához tartozik Havaj néven. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk.