Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Zemplén megye 1773-1808, 2. (Budapest - Miskolc, 1998)

Jegyzetek

262. A "b" forrás Sztankóccal együtt hozza (Natafalva cum Sztankocz). Ma Szlovákiához tartozik NacinaVes néven. 1873:Natafalva, 1920:Nacina Ves. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 263. A prédiumot az "L" forrás Nátafalvával együtt említi. Járási besorolása a T forrás hiányában Natafalva alapján történt. A rendelkezésre álló források alapján lokalizálása nem volt lehetséges. 264. Sztáray család: legeltetési, faizási és makkoltatási szabadság (Id. "B" forrás). A "p" forrás Markusovcze névalakban hozza Márkusfalvát úgy, hogy csak egy kocsma lakóit írja le mint birtokon lakókat: a hívek számát és egyházigazgatási beosztását lásd a 265. szám alatt. A prédiumot az "L" forrás Nátafalvával együtt említi. Járási besorolása a "t" forrás hiányában Natafalva alapján történt. Az első katonai térképfelvétel XXV 6. szelvényén Poganez w.h. felirat és 2 épület jele látható ott, ahol később térképeink Márkusfalvát jelölik. 265. Az egy kocsma a Márkusfalva (Markusovcze) birtokon Nátafalvához való besorolása a "p" forrás alapján történt. 266. A prédiumot az "L" forrás Nátafalvával együtt említi. Járási besorolása a "t" forrás hiányában Natafalva alapján történt. A rendelkezésre álló források alapján lokalizálása nem volt lehetséges. 267. Ma Szlovákiához tartozik Nechválová Polianka néven. 1904:Szinnamező, 1920:Nechválova Pol'anka, 1964:Nechválová Polianka. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 268. Ma Szlovákiához tartozik Nová Sedlica néven. 1904:Újszék, 1920:Nová Sedlica. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 269. Ma Szlovákiához tartozik Nagov néven. 1920:Nagov. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 270. Ma Szlovákiához tartozik Ol'sinkov néven. 1904:Meggyfalu, 1920:OI'sinkov. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 271. Ma Szlovákiához tartozik Oreské néven. 1904:Ordasfalva, 1920:Oreské. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 272. A Keglevich-féle sztropkói uradalom része, amit a Keglevichek közösen birtokolnak (Id. "B" forrás). Ma Szlovákiához tartozik Ruská Bystrá néven. 1904:Oroszsebes, 1920:Ruská Bystrá. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 273. Az oroszhrabóci görög katolikus plébános Paulovics András (Id. "B" forrás). Ma Szlovákiához tartozik Rusky Hrabovec néven. 1904:Nagygereblyés, 1920:Rusky Hrabovec. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 274. Ma Szlovákiához tartozik Rusky Pótok néven. 1920:Rusky Pótok. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 275. Ma Szlovákiához tartozik Ruské néven. 1904:Zemplénoroszi, 1920:Ruská, 1927:Ruské. 19201938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 276. Ma Szlovákiához tartozik Ruská Volová néven. 1904:Barkócháza, 1920:Ruská Volová. 19201938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 277. Ma Szlovákiához tartozik Ostroznica néven. 1904:Szedreske, 1920:Ostroznica. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 278. Ma Szlovákiához tartozik Strázske néven. 1920.Strázske, 1960:Strázske (Őrmező) + Krivost'ány (Gödrös) = Strázske. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 279. Az "L" forrás faluként hozza. A prédiumot az "n" forrás Őrmezővel együtt említi. Járási besorolása a T forrás hiányában Őrmező alapján történt. Az első katonai térképfelvétel XXV 6. szelvényén Plania m.h. felirat és 3 épület jele jelöli. 280. A malom őrmezőhöz való besorolása a "p(gk)

H forrás alapján történt. 281. A sörház az első katonai térképfelvétel XXV 5. szelvényén lévő Brandwein und Brandhaus felirat és épületjellel azonosítható. 282. A prédiumot az "L" forrás Őrmezővel együtt említi. Az első katonai térképfelvétel XXV 6. szelvényén Wozakow felirat és 2 épület jele jelöli. 283. Ma Szlovákiához tartozik Palota néven. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 284. Ma Szlovákiához tartozik Papin néven. 1904:Papháza, 1920:Papín. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 285. A malom Papinához való besorolása a "p" forrás alapján történt. 286. Az anyaegyháztól mért távolság alapján Papina határában valószínűsíthető. 287. Az anyaegyháztól mért távolság alapján Papina határában valószínűsíthető. 288. A Szirmay fivérek osztatlanul birtokolnak (Id. "B" forrás). Ma Szlovákiához tartozik Parihuzovce néven. 1904: Juhos, 1920:Parihuzovce. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 289. A Szirmay fivérek osztatlanul birtokolnak (Id. "B" forrás). Az "e" forrás Pazdics mater híveinek számát filiáival együtt hozza, így összesen 2.483 főt számlál a mater. A "b" forrás Pazdicsot Betlehemmel együtt hozza (Pazdics cum Bethlehem); a Szirmay fivérek Betlehemet és Pazdicsot is bírják (Id. "b" forrás). Ma Szlovákiához tartozik Podzisovce néven. 1920:Podzisovce. 19201992:Cs, 1993:Sk.