Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)

A LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE - 1950-től napjainkig

1950-től napjainkig Az 1950-es területrendezési reform hozott fordulatot Zemplén vármegye és a levéltár életében. 1949-től kezdődött el a tanácsrendszer kiépítésével összefüggésben az a közigazgatási terüleü reform, amelynek részeként összevonták Abaúj, Borsod-Gömör és Zemplén megyéket. A megyék átszervezéséről első lépésben a 4.343/1949. (XII. 14.) MT. sz. rendelet határozott, amelynek végrehajtását a Minisztertanács a belügyminiszterre bízta, aki két ütemben hajtotta végre az átszervezést. Zemplén, Borsod-Gömör és Abaúj vármegyék összevonását az 5.201/11/11-1/1950. (III. 12.) BM. sz. rendelet írta elő, amely 1950. március 16-án lépett életbe. A megyék összevonásával a levéltárakat is egyesítették. Ennek lebonyolítása miatt látogatott ide 1950. február 28-án dr. Klein Gáspár, Borsod-Gömör vármegye főlevéltárosa. A vármegye levéltárának utolsó munkanapjáról dr. Lukáts József, Zemplén vármegye utolsó főlevéltárosa és munkatársa, Kocsis István megyei irodafőtiszt így számolt be a vendégkönyv lapjain: „1950. március 13-án Zemplén vármegye Borsod vármegyébe olvadt, a levéltárt s archívumot történelmi kincseivel lezártuk. Az anyakönyvi másodpéldányok 1895-től Miskolcra, a megyei levéltárba vitettek más iratokkal egyetemben 1949-ig bezárólag. Ugyancsak átvitetett Kazinczy Ferencz zemplénvármegyei főlevéltáros karszéke, megyénk e nagy ereklyéje, valamint a feloszlatott Zemplénvármegyei Kazinczy-Kör (Irodalmi és művészeti társaság!) aranyozott ezüst serlege. E csonka emlékkönyvünket az archívumba helyeztük el. Sátoraljaújhely, 1950. március 3."