Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)

A LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE - 1849-1950

biztonságba helyezte a Megyeháza épületében. Meczner novemberben elhagyta a vármegyét, ezért Kocsis Istvánt bízták meg a főlevéltárnoki teendők ideiglenes ellátásával. 1944—1945-ben keletkezett nagyobb kár a nyugatra menekített vármegyei iratokban, amelyeket előbb Ipolyságra, majd Dunaszerdahelyre szállítottak, és amelyből szinte a teljes főispáni iratanyag (1872—1944) megsemmisült. Az alispáni hivatalnak azonban mintegy 80 iratfolyóméter terjedelmű irata megmaradt és 1945-ben a levéltár őrizetébe került. A szovjet csapatok 1944. december 3-án foglalták el a megyeszékhelyt. A harcok során, bár nem esett jelentős kár az épületben, de a levéltár egyik aj tó félfájából az 1960-as évek elején kiszedett repeszdarab, melynek fotóját is közöljük, azt bizonyítja, hogy a harcok nem kerülték el a megyeházát. A főleveltarnok távollétében dr. Dubay István ideiglenes alispán szintén Kocsist bízta meg „a levéltári teendők ideiglenes vezetésével" 1944—1945 fordulóján. A harcok lezárulta után sem kezdődött el a nyugodt szakmai munka, ugyanis Zemplén vármegye főjegyzője 1945 júniusában azt jelentette a belügyminiszternek, hogy a levéltárban az iratok a legnagyobb rendedenségben vannak, oda csak esetenként, az orosz városparancsnok külön engedélyével szabad csak bemenni. Zemplén vármegye alispánja 1945. június 21-én pályázatot írt ki a főlevéltárnoki állásra. Ezzel összefüggésben, a főispán júliusban megkereste a Magyar Államrendőrség Sátoraljaújhelyi Kapitánysága Politikai Osztályát (az AVH egyik elődszervét), hogy nyomozzanak dr. Meczner Tibor politikai előéletének megállapítása miatt. Július 10-én, a Politikai Osztály vezetője által felterjesztett jelentés azt tartalmazta, hogy elle-