Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)

A LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE - A kezdetektől 1849-ig

len erejű s felvilágosított hűségű férfiat nem adta volna, úgy ez a mi kincsünk zavar volna még ma is. Mi egyéb érdemeinek tisztelete mellett azon bölcsességét és gondját is megismerjük, hogy a Protocollum Köteteibe sok nevezetes Iroványokat beköttete, mert ezek így óva vannak nemcsak az elveszhetés, hanem az elromolhatás szerencsétienségei ellen is. De még igen számos, igen nagy tekintetű írásaink vágynak, amik e gondot és a beköttetés csekély költségeit kívánják, s ilyenek kivált azok az írásaink, melyek a XVII. század történetire tartoznak.. .Vágynak ezen felül néhány régibb köteteink, melyek már szakadozni kezdenek, s nem új kötést, hanem csak megigazítást kívánnak." Kazinczy azonban a levéltárban végzett hivatalos munkája során hibát is talált Szirmay, illetve levéltári segédjének munkájában, melyről megjegyezte: „Nevezetes Levél volna, ha a Méltóságos Szirmay Antal Úr vagy Deákja, ki ezen Credentionalisok Csomóját regestralta, meg nem tévedett volna. Az 1644. évszámot 1699-nek olvasá... minthogy a levél ide (ehhez az évhez) vala téve, nem vala szabad helyét megváltoztatnom, de a megtévedést kimutatnom kötelesség volt." (Fasc. 174. No. 1840.) Zemplén vármegye levéltárának folyamatos iratanyaga az 1558-tól fennmaradt vármegyei jegyzőkönyvek sorozatával kezdődik, amelyet négy tárgyi csoportra tagolt: — JURIDICA (bírói parancsok, perújítások, polgári perek, birtokba iktatások, határjárások stb.) — POLITICA (közigazgatási iratok, ezen belül az uralkodó, a rendi főméltóságok és központi kormányszervek rendeletei, más törvényhatóságokkal folytatott levele-