Bánkúti Imre: A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont és Zemplén megyékből 1710-1711 (Miskolc, 2005)

tiója alá rendeltetett. Kívántam a Tekintetes Nemes Vármegyének etc. és meg írt maga obtingensét rész szerint Kassára, ugy mint 4000 köböl gabonát és 2000 mása húst Kassai és Füzéri processusokbúl, s a mennyire onnét ki nem telnék, suppleáltatván az Szikszaiból, rész szerint pedig és signanter Csereháti és Szikszai processusokbúl megírt Hadi Commissarius kezéhez és dispositiója alá Monokra, Szerencsre és Tállyára praescripto modalitate comportáltatni és mennél hamaráb administrálni tellyes serénységgel igyekezze. Amellett pedig, hogy széna dolgábúl is in tempore provideáltassék az Kassai Praesidium, tedgyen olly dispositiot a Nemes Vármegye, hogy azon szükségre 1000 szekér szénát administráltasson sine intermissione az Nemes Vármegye. Saárossnak NB. A mellett pedig, hogy széna dolgábúl is in tempore provideáltassanak az Praesidiumok, tedgyen olly rendelést a Nemes Vármegye, hogy azon szükségre Kassára 300, Eperjesre pedig 600 szekér szénát administráltasson sine intermissione. 1 Található Bercsényinek egy kimutatása a hadak részére kivetett élelemmennyiségről, köztük Borsod-Abaúj-Zemplén megyék kontingense is. Jeszenő, 1710. július 17. OSZK Kt Fol. Hung. 1389/15. Pag. 53-54. 2 Utalás az előző, minden vármegyének szóló kiáltványra. 88. Nemesbikk, 1710. július 19. Szentpéterí Imre brigadéros gróf Bercsényi Miklósnak: beszámol hadgyűjtő te vékenységéről. Eredeti, végig saját kezű írással. MOL RSZL G. 24. II. 6. 64. cs. Pag. 271-272. [Címzés:] Méltóságos Fő Generalis és Locumtenens Gróf Székesi Bercsény Miklós nagy jó Kegyelmes Uramnak ő Excellentiajanak alázatosson. Pamo. Ibi ubi. [Gyűrűspecsét.] [Végig saját kezű írással.] [Más kézzel:] 1710. Méltóságos Generalis Kegyelmes Uram. Ez előti levelemben is Excellentiádat tudósítottam volt, hogy parancsolatyához képest kívánván öszve vernem az hadakat, jöttem az hajdú városok

1 fele, ott megértvén, Máriási Uram Regimentyével le ordereztettet, onnén semmi sem tölt, ide lejövén, itt való seregeimet most szedem öszve, az kit az guga el nem hordót, és túl az Tiszán való föld el nem húzót, ma indulok vélek Keresztúr tájára, Rétéi Uram is épen most volt nálam, ő kegyelme is holnap, holnap utánra parancsolta öszve gyülléseket, hétfűn Isten jóvoltábul öszve vészük magunkot, az ki kevesen telünk, mert ő kegyelme is az mint biztat Kegyelmes Uram, talám kétszázra sem telhetik, az enyém meg válik, hova szál-