Bánkúti Imre: A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont és Zemplén megyékből 1710-1711 (Miskolc, 2005)

Én rescribáltam eö Nagyságának: Ha kinek van injuriája, magát insinuállja az Nemes Vármegyénél: az eddig practicált modalitás szerént, uj fundust mutat az Nemes Vármegye az olljan inhabilissek részérűl, eddig is az Földes Urak voltak okay, hogy az Nemes Vármegyének nem repraesentálták, ha pedig mostan aratás alkalmatosságával (az előt szélijei járván s bujdosván, és kerülvén az fizetést) az szegénységen nem exigálljuk: actum erit de me és in perpetuum megy: kiben nagy gyötrelmem etc. Igaz dolog Kegyelmes uram, Excellentiád szóval való parancsolattyát s kegyelmes resolutióját vöttem, hadnagy Vendégi Szabó András és Kormos Lörinczet vasban veressem. Most it lévén oberster Nikházi Uram, maga is aszt mongya, mert eő Kegyelme is úgy tuggya, körülöttem vadnak: Egész tavasz és nyáron egy pénz hasznokat nem vöttem, táboron sem voltak, csak kalandoznak. Kérem nagy alázatossan azon előbbi szóval tőt kegyelmes resolutióját írásban küldeni méltóztasson, ne mongyák magamtúl cselekszem, úgy igen nagy hasznára lész az Cassának. Revír Uramnak tartozót Rácz Márton Uram f. 2000. Az én fundussombúl töt magának contentumot f. 592: x 30, errűl Rácz Márton Uramnak kelletik engem contentálni. Alázatossan kérem Excellentiádat: parancsolljon eö kegyelmének azon contentatio felől, ne legyen üres a Cassam, mert meg kívántatik, ha most a takarodásson nem serénykedünk, az után bár ne keressük az mint eddig is bújdossóban volt a szegénység, most aratássát fel vévén, hasonlót fog követni, és eő kegyelme is facit faciendum etc. Értvén Excellentiád bölcsen ezeket: méltóztasson Cancellarius Uramat az Nemes Vármegyére relegálni, modo praevio, és Rácz Márton Uramnak kegyeimessen commitálni, hogy mindenik acceleráltassék. Kívánom levelem tanállja Excellentiádat fris jó egésségben s maradok is Excellentiádnakl engedelmes szóigája Cas: die 16. July 1710. Kecskeméti Mihály m. p. R S. Nagy alázatossan írtam vala Excellentiádnak: az én interimalis Cassay Capitányságomnak decretaliter való ki adattatássa véget: maid ki vonnyák az lelkemet, mindennemű impositiókban két felé, mind az Város (az menyiben it lakom), mind az Vármegye, mindenféle szekerezéssel, búza gabona és pénzbéli 1 imitátiókkal felettéb terhelnek. - Edig hat esztendőiül fogván szolgálván Hazámat minden tehetségemmel, tartattam az fegyver viselők közöt becsűlletemben, most már csak oljan az respectussom, mint egy Burgernek, ha az Excellentiád gratiája nem accedál. 1 Ma már nincs meg.