Bánkúti Imre: A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont és Zemplén megyékből 1710-1711 (Miskolc, 2005)

nünk nem tapasztalhatnak. Melly Nagy jó Kegyelmes Urunknak Excellen­tiádnak hozzánk nyújtandó atyai kegyelmességét örök emlékezetben tartván, életünk fottáig alázatossan meg szolgálni igyekezzük. Maradván Nagy jó Kegyelmes Urunknak Excellentiádnak Kegyelmes vá­laszát váró, alázatos hívei és szolgái Alsó s Felső Mettzenséffi, Jászai és Szepsi edgyügyű és szegény lakossak könzöségessen. 48. Bacskó, 1710. április 2. Pálóczi Horváth György jelentése Bercsényi Miklóshoz palotás katonák által Bácskában történt rendbontásról. Eredeti. OSZK Kt. Fol. Hung. 1389/16. Pag. 47-48. /Külső címzés nincs.] Méltóságos Fő Generalis és Locumtenens nagy ió Kegyelmes Uram. Utamat erre Bacskó fele vévén, éczakára itten megszállottam, s négy pa­lotást is tanáltam itt valókat, már hogy az faluba jöttem csoportozva tumultu­ose zenebonáskottanak; kérdezvén, mire nézve, azt felelték, valamelly kato­nával bajoskodnak, de abban semmi sem volt. Az birótul voltaképen akarván végire járni, mind azért, mind penig, hogy szállásom végett parancsollyak, hí­vattam háromszor is, semmiképen elő nem jött; az profosz velem utazván az szolgámal elküldöttem érette, előttök elszaladván, az bírónét utánna űzte s hi­hető, az profosz meg is csapta. Azonnal arra férreverték az harangot és reá támattanak; élőmbe majd százig való paraszt ember, rettenetes káromkodás­sal mind Excellentiád ellen s mind communiter az urakat szítták és plenis bul­tis csak azt kiáltották: már mi nem adhatunk, nem is adunk senkinek sémit, hanem ha erősseb lesz nálunknál, öllyön meg bennünket, ha bírunk véle, mi megöllyük őket; edég bolond volt az szegénység, fel nem támatt. Ez, Kegyel­mes Uram, nyilván való rebelliót spiral, ha in herba meg nem fojtatik, semmi jó nem leszen belőle. Én ugyan nagy sok exhortatiómal lecsendesítettem, de igasságal írom, olly istentelen szíveket látom, ha csak Excellentiád most ha­marjában egynehányat meg nem kapat és nem bünteti, az illyetén szikrábul olly tűz támadhat, kit nem remélhetünk, mert csak egy két nyakas falu példá­jával is sokak hasonlót követhetnek, az kibűl Excellentiad méltóztatik böl­csen az conseqventiákot ellátni. Megvallom, nem mástul, hanem az Confoederatióhoz való tartozó kötelessegbül írom Excellentiádnak, nem kí­vánván ezel sem az profoszt mentenem, sem az parasztokat vádolnom; mert itt levén Soós uram szolgáia is, lecsendesítések után is eléggé examináltam az dolgot, de okok nem lehet vala az feltámadásra; és ha szintén lett volna is, olly vakmerőképen Excellentiád és közönséges(ígyí) az urak ellen mért kel-

Next

/
Thumbnails
Contents