Bánkúti Imre: A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont és Zemplén megyékből 1710-1711 (Miskolc, 2005)

zám is öt száz kereszt, azon kívül egész tavaszom,(sic!) de ezt ugyan annyira mind el szenvedhetném, csak ott lakó házam meg ne éget volna, de az is porrá lévén, csekély cselédemet sincsen hova tennem, építetnem sem lehet, mivel mindenem porrá esvén, segíteni magamat nem lehet. Kihez képpest Fejedelemségedet alázatos hűséggel kérem, kegyelmesen tekintvén igyefogyot álapatomat, úgy Fejedelemséged s édes hazánk mellett lévő Tekéntetes Nemzetes és Vitézlő Nikházi György Ur Regimentiben eleitől fogvást való igaz hűségemet s szolgálatomat, méltóztassék Fejedelmi Gratiajábul csak annyi kölcséget is kegyeimessen rendeltetni, a kivel valamely hajlékot bujdosó igyefogyot cselédemnek csináltathassak. Melly Fejedelemséged kegyelmességét utolsó csöp vérem ki ontasáig való igaz hűséggel alázatossan szolgálok Fejedelemségednek mint Kegyelmes Uramnak Holtig való igaz alázatos híve s szolgája Kormos Lörincz m. pia. [A kancellárián rávezetve, de határozat nincs:] 32. Kormos Lörincz. 215. Hely és dátum nélkül. (Ónod, 1707. február 11. után.) Horváth Jánosné Elek Ilona folyamodványa II. Rákóczi Ferenc fejedelemhez: férje az ónodi gyalog seregben szolgált, Kocsárdnál elesett. Négy árváját nem tudja eltartani, mert ő maga is súlyos beteg. Támogatást kér. Eredeti. MOL RSZL G. 19. II. 2. g. 41. cs. Pag. 59. /Címzés:] Az Felséges Fejedelem Felső Vadászi Rákóczi Ferencz, természet szerént nagy jó Kegyelmes Urához Alázatos supplicatiója az belől meg írt Árva Eőzvegynek m. p. Horváth Jánosnénak. Felséges Fejedelem, természet szerént nagy jó Kegyelmes Uram! Alázatos supplication! által borulok Felséged lábaihoz, szokott kegyelmessége szerént siralmas panaszomot kegyeimessen meg hallani méltóztassék. Erdélyben az kotsárdi harczon

1 az én édes Uram Horváth János az Ónodi gyalog seregbűi el esett az Német ellenségnek fegyvere által, nékem árva eőzvegyének s négy árváimnak holtig való szomorúságokra, mint hogy másként is Istennek súlyos látogatását viselem, az nehéz nyavalya ront és gyötör leg gyakrabban, elégtelen vagyok árváimnak el tartásokra. Reménkedem alázatossan Felségednek, szokott kegyelmessége szerént hozzám s árváimhoz méltóztassék kegyelmességét nyújtani, mivel magamot és szegény árváimot