Bánkúti Imre: A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont és Zemplén megyékből 1710-1711 (Miskolc, 2005)

Méltóságos Feiedelein Kegyelmes Urunk! Alázatos hűségbeli engedelmességgel instantiánkra Mélánál

1 lévő Táboron 20. 8bris költ Nagyságod kegyelmes válaszát vévén, értettük leg előszer is: A száz hajdúnak hogy esztendeig kenyere és fizetése a Nemes Ország Aerariumabul légyen, innen praesupponaltattik, mint ha Nemes Szabad Várossunk de lege tartoznék azon száz hajdúknak intertentiójával, holott egy néhány rendbéli alázatos instantiánkal declaráltuk, hogy se szokásbul, se törvénybül meg nem bizonyítatthattik, valamikor in eodem numero, és olly szükséges requisitumokkal praestáltuk volna. Másodszor: hogy esztendeig servitiummal, csak szállással és gyertyával tartozék a Várossy Lakos Praesidiata Militiának, ezel is praesupponaltattik lakossokat tartozás képpen arra obligáltattni, holott minek előtte utolsó romlásra jutott Várossunk el feleithetetettlen kárvallásokban nem eset volna is, alázatos instantiáinkban ennek előtte deciaráit hellyes ratióink generaliter et in peipetuum kegyeimessen Nagyságod által agnoscáltatott s resolváltatott, hogy a mit a Gyertyán és szállásin kívül a lakos ad, az per Commissariatum bonificáltassék, az mint nyilván ki teczik Kis Tapolcsánban 7. Februarii Anno 1705. ez iránt kegyeimessen emanált kegyes resolutiója, az mint következik: Nemzetes Vitézlő Berthóty Ferencz Lőcsey, és Radies András Kassay Kapitány híveink Szabad Cassa Várossában a Praesidium dolgát igazícsák el, hellyben hagyván a száz praesidiáriussokat, kinek gyertyán kívül való servissek fizetésekben imputáltattik, legyenek contentussok a Város lakossy által adandó szállásokal, hogy pedig ezen kívül a mitt a Militia exigál, bonificatiója legyen. Ex Castris ad Agriam positis 18. Juny 1705. Nagyságod kegyelmes resolutiója illyen: A midőn computust fog ineálni Districtualis vagy azon Praesidiumbéli fizető Commissariussunk az ott való Vitézlő Rendel, insinuálvan magokat az Instansok, ha mit erogálnak, vagy ha mi extorqueáltattik Edictumunk ellen, igen is legyen adjustatiójok. Ugyan ezen materiában Eger Varossábul 12. 8bris Anno 1705. költ kegyelmes resolutiója illyen: Ad 3tium. Insinuállyák magokat az Commissariatusságnál; mindazonáltal propter servitium boni publici promovendum azon bonificatiónak adurgeálását abban hadtuk. arra czélozván, hogy a modo imposterum a Szegény Lakos a féle servitiumoknak praestálásával ne terheltettnék. De ezt is non obstante moderna benigna resolutione et Mandato hoc in passu ad Dominum Loci Commendantem emanato effectusban nem vehettük, reménségünk sincsen, hogy vehettnénk, mivel Commendans Uram csak azt is, hogy ez iránt Nagyságod előtt alázatos Instantiát tettünk, igen resentiálván azt mondgya, hogy máskínt a Militia nem subsistálhatt. Harmadszor. Az idegen Nemzet idejében vert, és in Commissariatu haerealo réz pénz iránt is vettük alázatossan Nagyságod kegyelmes resolutióját, hogy lévén már ennek előtte annak ki adásárul parancsollattya