Bánkúti Imre: A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont és Zemplén megyékből 1710-1711 (Miskolc, 2005)

gainak s minden ügyefogyott gyámoltalan igaz árváknak szerencséjére s életének boldog szerencsés hoszszas terjedéssére, reménségem egyik főbb oszlopának reménkedem Nagysághodnak, illy terhes injuriáltatássimnak orvoslását bölcs ítélleti szerint Kegyelmes Urunknál feltalálni, hathatós promotiójával méltósztassék. Az árváknak Istene Nagysághodat illy kegyelmességéért bizony meg álgya s én is neveletlen édes apró árváimmal edgyütt Nagysághod életének szerencsés boldog terjedésseért Istenem eleiben bocsátandó szüntelen essedezésemmel meg nem szűnöm. Kívánván, alázatos Instantiám Nagysághodat talállya szerencsés boldog órában. Datum Diós Gyeőr die 4. 9bris Anno 1705. Nagysághodnak kegyelmes válaszát váró szomorú árva szogálója Néhai Tekintetes és Nagysághos Haller Sámuel Uram Eözvegye Árva Barkóczi Julianna m. p.

4 1 Ónodi János Deák ezereskapilányra: Esze Tamás, Kuruc vitézek folyamodványai 112. s passim. - Ez a szó az eredetiben tollhibából kimaradt. 3 Pörhalasztás a diósgyőri uradalom tulajdonjogáért folyó birtokpörben. 4 A Haller családra: Nagy Iván V. 26-38. Adata azonban téves: Barkóczy Julianna nem III., hanem II. Sámuel felesége volt. Haller Sámuel ezereskapitányként szolgált, 1705-ben halála után ezrede Csajághy János parancsnoksága alá került. Esze Tamás uo. 466. 212. Alsómecenzéf 1705. november 26. után. A város evangélikus lakossága az egyik templomot és iskolát kéri magának a fejedelemtől. Eredeti. MOL RSZL G. 19. II. 2. h. 4L cs. Pag. 220-226. [Címzés:! Az Méltóságos Választót Erdélyi és Magyar Országi Confoederalt Statussok Fő Vezérlő Fejedelemhez, Felső Vadászi Rákóczi Ferentz kegyelmes Urunkhoz eő Nagyságához Alázatos supplicatiójok Alsó Meczenzéffi Evangelicus szegény Lakossoknak. Méltóságos Vezérlő Fejedelem Nékünk nagy jó kegyelmes Urunk. Nagy alázatossan kéntelenítettünk az Nagyságod kegyelmes Fejedelmi lábaihoz essedezve borulnunk, és Instantiánk által dolgunkat repraesentálnunk, úgy hogy a midőn az Szécsényi Conventus celebráltatot volna, dolgunkat ottan nem delegálhattuk nagy Injuriáinkkal egy üt, mivel nem is voltunk tudóssak, hogy az Templomok dolga ventiláltassék, megértvén azért már későn, hogy Templomunk, a ki az előtt el vétetődöt tőlünk Földes Uraink által, hagyatattot volna az Alsó Meczenzéffi Catholicus Status kezénél, melyhez is minemű igasságunk légyen, ex productis paribus Sub Nro 1. et 2. kiteczik, és azon Templom helyet számunkra más hely excindáltassék és mutattassák, az